Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Igazgatás, felügyelet

34 rüen nem maradhatnak, hogy azokban is kárt ne tegyenek, a kik jók és az isteni dicsőség reményét áhitják. III. A bibliák szent gyűjteményéből reggel és este leg­alább egy fejezetet olvassanak a tanulók naponként a szokott nyilvános könyörgéseken kivül, mert semmi sem rútabb és méltatlanabb mintha a keresztyén név vallója az égi kijelentett tudományban járatlan. Ha pedig valaki ellenkezőleg cselekszik, az hanj^agság miatt először is a rektor szigorú dorgálásában részesül, azután pedig hanyagságának fokához mért büntetés sújtja őt. IV. Minden leczkén, kikérdezésen, szónokláson, kön} Tör­géseken, és más iskolai összejövetelen mindnyájan rendesen jelenjenek meg és ne maradjanak el hamis ürügy alatt; hanem ha szükséges és elkerülhetlen ok forog fenn, az iskola rektora itélje meg a körülményekhez képest; vagy lia az ő betegsége, vagy fontos elfoglaltsága idején elmarad valamely leczkeóra, azon idő alatt, szigorúan eltiltjuk a tanulókat az utczán, vagy a piaczon való ácsorgástól, a mi arra mutatna, hogy az illető dologtalan és tunya életre adta magát és semmi komoly szán­déka nincs a nyilvános és magán tanulmányok szorgalmas folytasásában ; továbbá a ki a nyilvános összejöveteltől ok- és engedelem nélkül elmarad, 5 pénzt fizessen; a ki pedig lusta­ságban és rut tunyaságban renyhélkedik és sem betegségtől, sem más akadálytól nem gátoltatva húzódozik az iskolai do­logtól, első és második esetben három napra fosztassék meg a nyilvánosságtól; ha nem tér észre, ugyan ugy bűnhődjék, ha­nyagságban megáltalkodva, pedig mint méltatlan a múzsák lakó­helyéről az eke szarvához küldetik vissza. V. Szigorúan megköveteljük a latin beszéd és irás gya­korlását minden hallgatótól, ugy azt is, hogy latinul kötött és és kötetlen heszédben szavaljanak, mert minden munka és szorgalom, akár évenként át tartson is, a nyelvek és a tudo­mányok terén, az igaz tudás minden gyümölcse nélkül kárba­vész, hacsak a latin beszédet és stilust naponként hiven nem gyakorolják; azért is az anya- és hazai nyelveket minden tanulónak általában eltiltjuk, ha tehát" bárki is egy hónap alatt semmi gyakorlottságot sem mutatna, vagy tanulmányairól nem tudna számot adni a tanítóknak : 20 pénzt fizet. A ki pedig rajtakapatik az anyanyelv használatán, a nagyobbja minden ilyen kihágásért egy pénz fizet, a kisebbjére egy ütés csapatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom