Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés
155képviselnek, másfelől a törvényes és korszerű igényeknek megfelelő, bár a legszigorúbban számitott szükségletet, mely egy teljesen fölszerelt nyolcz osztályú főgymnasiumnál 16440 frtra számitható; az ezen összeállitásból kitűnő 7079 frt fedezetlen hiány pótlására számitható, kerekszámban 7000 frt évi államsegélyt kér és vesz igénybe, illetőleg fogad el, melynek az államköltségbe való felvételét és abban állandó tételül megtartását mindaddig, mig az iskola és annak felekezeti fönhatóságai igénybe veszik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezennel megajánlja és megígéri és az 1884-ik év január 1-től számítva, előleges negyedévi részletekben folyóvá teendőleg az 1884-ikre 5000, 1885-ikre 6150, 1886-tól kezdve s a következő évekre a 7000 frtot a rimaszombati m. kir. adóhivatalnál állandóan utalványozza. III. E szerint az iskolának saját vagyonából és bevételei bői való jövedelme 9361 forintot, az állami hozzájárulás pedig 7000 frtot tévén, az idézett törvényszakasz d) pontja szerint az intézetnek eddigi felekezeti jellege s önkormányzati jogköre épségben fentartatik, s a tanintézet felett való összes igazgatási jog az idézett törvényszakasz a), b) és c) pontjainak s azok alapján az alább következő pontozatoknak meghatározásai mellett továbbra is az iskolát fentartó testületeket s ezek egyházkerületi fenhatóságait illeti, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter csakis a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyezett iskola irányában. A IV. pont szólt azon kötelezettségről, melyet a fentartó testületek elvállaltak „mig ezen szerződés érvényben áll' 4, hogy az igazgatóval 9 rendes tanárt alkalmaznak egyenként ezer forint fizetéssel és százötven forint lakpénzzel, valamint a többi (rajztanár, segédtanár, melléktanárok) tanerőkről s az iskola egyéb szükségleteiről intézkedik. Az V. pont meghatározza, hogy a 9 rendes tanár közül négyet a miniszter nevez ki, még pedig „nyilvános pályázat utján, a tanári testület és igazgató-választmány meghallgatása után" s „mindenesetre felerészben ág. h. ev., felerészben pedig helv. h. ev. egyének közül". A többi tanár választása az igazgató-választmány jogköréhez tartozik. VI. Az igazgatót az igazgató-választmány a rendes tanárok közül három évről három évre felekezetek szerint váltakozva választja. A választás a vallás- és közoktatási miniszter-