Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

134különben prot. iskolákba nem járhatnak." *) Ez által akarván a hitelvek által elválasztott, de a szenvedések által egybeforrt honfiak gyermekeit felekezetek szerint széttagolni, — mintha a tudományos műveltség a dogmák téveteg alapja szerint volna megosztható ! De nemcsak ilyen és ehez hasonló rendeleteket adott ki a kormány, hanem beavatkozott az iskola belügyeibe is. — Először is beköveteli az összes alapokról, alapítványokról szóló kötvényeket és alapitó-leveleket; sürgeti a tanterv és tantárgyfelosztás bemutatását; eltiltja az általa nem engedélyezett tankönyvek használatát; meghamisítja a történelmet, térképeket; sőt kiküszöböli, vagy megcsonkítja még azon classicus irók munkáit is (Cornelius Xepos, Curtius), kik szabadabb szellemet vittek be műveikbe; elrendeli, hogy a német nyelv az I-ső osztálytól kezdve tanittassék; utasításul adja a tanároknak, hogy e nyelvben oly tökéletességre tegyenek szert, hogy előadási nyelvül használhassák, annyival inkább, mivel ez a hivatalos nyelv kormány és hatóságok között. Szóval mindent elkövet arra nézve, hogy az ősi szellemet kiölje, s az ország polgárságát felekezetek szerint pártokra szakgassa, mi, — ha sikerült is itt-ott, — de Rimaszombatban e tekintetben minden törekvése megtört. Az absolut kormány nemzetölő szándékának második irányát azon törekvésekben találjak, melyekkel Magyarországot nemzetiség szerint is széttagolni igyekezett. — E szándék megvalósítására alig találhatott alkalmasabb talajt Grömör-Kishontmegyénél és Rimaszombatnál. — Amaz etlinograpliiai viszonyainál, emez földrajzi fekvésénél fogva látszott erre leginkább czélravezetőnek. -— Ugyanis „Gömör-Kishontmegye", vallási és nemzetiségi viszonyait tekintve is, „Magyarország kicsinyben". — Határai között magyar, német s tót ajkú polgárok éltek és élnek test*) E rendelet következtében, melyet a prot. tanintézetek kapuira ki kallett függeszteni, folyamodott Horváth László osgyáni róm. cath. földbirtokos is, bogy gyermekeit Rimaszombatban neveltethesse, mivel ez közeiben van. — Kérvényében hivatkozva vagyoni helyzetére, mely a távoli neveltetést nem engedi meg, továbbá meggyőződésére, mely szerint lélekben ő protestáns, s kifejezvén azt is, hogy ha kérelme nem teljesül, protestánssá lesz: készséggel megkapta az engedélyt; sőt az igazgatóságot arról értesítette a kassai tankerületi igazgató, hogy e rendeletnek teljesen elég van téve, ha az az iskola kapujára kifiiggesztetett. — Hány ily eset fordult elő e sötét korszakban ? !