Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Az egyesülés

124 válása esetére, ugyanazon mennyiségben a ref. gymnasiumnak visszaszolgáltatandók*); az egyesülés idejétől begyülendő ala­pítványok azonban, a nem óhajtott feloszlás, vagy különválás esetében egyenlő részben lesznek felosztandók ; továbbá miután egyházkerületünk liatározatilag már régebben kimondotta, mi­szerint kebelében oly iskola, mely felügyelete alá nem esnék, nem létezhetik: az egyesült gymnasiumban a felügyeletet ugy az iskolai szabályok, mint tanterv kidolgozása és megállapítása S általában az iskola berendezésében az evang. egyházkerület­tel közösen, a gömöri helv. hitv. egyházmegye utján, minden­kor gyakorolni fogja s ehhez teljes jogát fentartja.**) Ezen határozatnak eleget is tettek az igazgatók, a meny­nyiben az egyházmegyéhez jelentést tettek évenként. De eleget tett az egyházmegye is, a mennyiben az egyesült prot. gim­názium vizsgáin folyvást megbizottaival képviseltette magát mindaddig, mig az országos zsinati törvény 483. és 484-ik §-ai, továbbá az 1883. XXX. t.-cz. akként nem intézkedtek, hogy az egyes egyházkerületek kebelében levő, s autonom jogokkal biró gimnáziumok felett a főfelügyeleti jogot az egyházkerüle­tek, illetve azok püspökei gyakorolják. Kit terhelhet a mulasztás vádja, hogy két, teljesen külön­álló, jogilag nem érvényes, hatásában és értelmében sokban eltérő alapszerződés (?) lett a két egyházkerületnek bemutatva, ez alkalommal ne kuttassuk. — Ne pedig azért, mert ment­ségükre felhozhatjuk, hogy az ügybuzgalom hiánya nem le­hetett a mulasztás oka, mert hiszen valódi lelkesedés vezette azokat, kik az egyesülés érdekében fáradoztak. A tájékozatlan­ság sem lehetett ok, mert hiszen a prot. felekezetek mindig éberen őrködtek törvényben biztosított autonom jogaik felett, — de leginkább akkor, midőn e jogokat a hatalom részéről ve­szély fenyegette. Igy én e mulasztás okát kizárólagosan az akkori politikai helyzet nyomasztó voltában találom, mely a nemzeti élet leigázása mellett, az egyházi élet rendes fejlő­dése elé, — még az autonom jogokon belől is, — akadályokat *) Hogy ekként fogta fel az egyesülést a tiszai ágost hitv. evang egyházkerület is, bizonyítja a Nyíregyházán 1858-ban tartott gyűlés ha­tározata (XIX ), mely szerint az egyházkerület beköveteli hiteles kimuta­tását azon tőkéknek, melyekkel bírt az osgyáni iskola az egyesülés ide­jében, Ezen rendeletnek az esperesség eleget is tett 1859. augusztus 15. gyűlés jegyzőkönyveinek XV-ik pontja szerint **) Egyházkerületi jkönyv (S -A -Ujhely) 13 lap XXI. pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom