Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Az egyesülés
121 »in tudatva nincsenek, egyházkerületi küldöttség neveztessék ki". A küldöttség tagjaiul felkérettek kiscsoltói Ragályi Károly és tisztdő. Simon József urak, „hivatalos jelentésük a jövő tavaszi egyházkerületi gyűlésre beváratván." *) Azonban ezen bizottság Simon József bodvai lelkésznek, mint egyik kiküldöttnek huzamos betegsége miatt küldetésében el nem járhatván, az 1860-ik év, május hó 1—3 napjain Miskolczon tartott egyházkerületi gyűlés XY-ik sz. a. kelt határozata értelmében „a rimaszombati gymn. bővebb megismerése, az egyesülés alapszabályainak megszerzése, s az intézet minden körülményeinek pontos kitudása végett" a folyton betegeskedő Simon József helyett Szentpétery Sámuel pelsüczi lelkész küldetett ki azon utasitással, hogy e bizottság „jelentését a Sárospatakon folyó év julius 8-ikán tartandó gyűlésre adja be". Ennek következtében a bizottság megjelent Rimaszombatban (1860. jun. 7.) s a beszerzett okmányok alapján szerkesztett jelentését 1860. október hó 10—12-ikén a Sátoralja-Ujhelyen tartott egyházkerületi gyűlésen terjesztette elő. Ezen jelentés a szokásos bevezetés után, melyben a kiküldetés oka és czélja foglaltatik, áttér az egyesülés történeti előadására, főfigyelmet forditva az 1858. január hó 20-ik napján tartott gyűlés lefolyására, melyet „alkotmányozó gyülés-"nek nevez, mivel ez mondotta ki az egyesülést, állapitotta meg a tanárok számát, rendezte azok fizetését, szervezte az igazgatóválasztmányt, s a tápintézet felállítását elhatározta. Majd a „szervezet" egyes pontjait sorolja fel, megjegyezvén, hogy „nagy baja ennek az, hogy mindenütt három iskola egyesüléséről beszél és intézkedéseit mindig eliez alkalmazza, holott a sajó-gömöri iskola csakugyan elmaradt" ; **) hogy „1853. október 11-ikén ünnepélyesen megnyittatott az egyesült iskola a ref. egyház ősi nagy iskolaépületében, mely az egyesült gymnasium helyiségeül az egyházi felsőség hire, sőt a helybeli ev. ref. egyháztanács határozata nélkül csak ugy átengedődött"; s hogy 1853. november 6-án Káposztás József főgondnok arról értesiti az egyháztanácsot, „hogy a rimaszom*) Egyh. ker. jkönyv 1859 szept 11—13 17. lap LII. sz. **) Akkor, midőn a rszervezet u készült, biztosra vették a s.-gümöri csatlakozását is.
