Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - e) Ifjúsági körök és egyesületek

219érzésnek- nem volt szabad felcsillámlaiiL. Még az iskoláknak is csak megszorítással adták meg a nyilvánossági jogot, mintha előre sejtették volna, hogy a nemzeti újjászületés előharczosai az uj magyar nemzedék — a tanintézetek poros padjai közül fognak kikerülni. Pedig ugy volt. Ott, az iskoláknak akkor még szük falai közt hazafias szellem lakozott. Még a természettudományokat s a mathesist is ugy tanitották, mint a történelmet, a hazafias érzelmektől teljesen áthatva. Márczius 15-nek vagy október 6-nak megünneplésére gondolni is alig lehetett. De a mit nem tehettek meg nyilvánosan, megtették az iskolamesterek és professorok tanóráikon: a gondjaikra bizott ifjú lelkekbe becsepegtették a hazaszeretetet, s alig tiz év lefolyása alatt oly generatiót neveltek fel, mely apáink nemzeti törekvéseit teljesen magáénak vallotta. E generatió határozta el azt, hogy 1859. október 27-ét, mint irodalmunk egyik legkimagaslóbb alakjának, Kazinczy Ferencznek születése századik évfordulóját országosan meg fogja ünnepelni. Az irodalom és közélet notabilitásai akkor Széphalmon gyülekeztek össze, Uogy kifejezést adjanak törekvéseiknek, az iskolák zsenge korú ifjúsága pedig irodalmi ünnepélyeket rendezett, melyek alkalmul szolgáltak arra, hogy a tanári-kar hazafias működéséről nyilvánosan számot adhasson. E nap lőn szülője a rimaszombati egy. prot. főgimnáziumban fennálló önképzőkörnek is, mely ez idő szerint pályafutásának immár 40-ik évét töltötte be. 1859. októbei 27-én a régi iskolaépület legnagyobb termében szép számú közönség előtt folyt le az első ünnepély. Ez alkalommal Szabó Márton egy 105 frtról szóló nemzeti kölcsön-kötvényt s Káposztás József egy 40 pft értékű fürdőrészvényt ajándékoztak a gimnáziumnak oly czélból, hogy ez értékpapírok kamataiból az ezentúl minden évben megtartandó Kazinczy-ünnepélyen felolvasott legjobb irodalmi dolgozatok dijaztassanak. Oly ifjúsági egyesületről, melynek a felsőbb hatóság által megerősített alapszabályai s az irodalmi önképzést czélzó tervszerüleg megállapított rendszere lett volna, akkor még alig lehetett szó, már esak azért is, mert a három évtized előtti tanterv, mely az akkori idők követelményeinek megfelelt, a felsőbb irodalmi oktatást oly osztályokba helyezé, melyekben ma még csak statisztikai szabályokkal, legfölebb