Bányai evangélikus egyházkerület névtára 1874
26 23. Hód-lüező-Yásárliely, m. Csongrád vm. Keletk. 1795. észt. P. h. L. Draskóczy Lajos. F. Góbi János T. S a s s István. L. sz. T. sz. Az anyában . . . 700 76 Szórványosan . . . 506 Összesen . 1206 76 V. Budapesti esperesség. Pesten 1787. észt. alakult önálló agost. hitv. evang. egyház s Nov. ll-én tartatott a legelső isteni tisztelet magánházban. A mostani templom, melynek alapköve még 1799. észt. letetetett, csak 1811. észt. épült fel s pünköst első ünnepén beszenteltetett. Az egyháznak első, — még pedig német-tót — lelkésze volt Molnár János. A hivek szaporodtával már 1819. észt. a tót istenitisztelet vezetése egy helyettes lelkészre bízatott, mig végre a tótok 1834. észt. a magyarok pedig 1837. észt. az egyház félszázados örömünnepe alkalmával, külön rendes lelkészt és presbyteriumot kaptak, úgy azonban, hogy a templom és a pénztár továbbra is közösnek maradt. 1855. a tót egyház a más kettőtől teljesen elvált. A közös pénztárból őt illető részt, összesen 12 ezer forintot a magyar-német egyház tizenkét buzgó tagja, sajátjából kifizette, hogy az egyház pénztára igénybe ne vétessék. Ennek következtében a tótok, a kere- pesi utón külön, csinos templomot, paplakot, iskolát építettek. — 1844. észt. néhai b. e. Maria Dorottya nádorné s főherczeg asszony pártfogása alatt Budán önálló ágostai hitv. ev. egyház létesülvén, ezen egyházak, az időközben támadt váczi gyülekezettel együtt a pesti esperességtől elszakadván, külön, budapesti városi esperességgé alakultak, mit az 1844. észt. egyetemes közgyűlés is jóváhagyott. Áll tehát most a budapesti városi esperesség: a pesti magyar, német, tót, azonkívül a budai és a váczi, összesen öt egyházból, s ezekhez tartozó 14 leánygyülekezetből. Van özvegyárva és egyházi gyámintézete s nyolcz osztályú főgymnasiuma. Tisztikar: Esperes: Bachát Dániel, a tót egyház lelkésze. Felügyelő: Fabinyi Teofil. Jegyzők: Szelényi Károly és Sztehlo Kornél.
