A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

d) Tiszai egyházkerület Az 1614. Szepesváralján tartott zsinaton a Szepes-Sáros vármegyei egyházakból és az 5 szab. kir. város egyházaiból alakított két sznperintendencziából szerveztetett, melyhez késó'bb a Gömör vármegyében lévő egyházak is hozzácsato Itattak. Az 1707-ben Rózsahegyen megtartott zsinaton hazánk északkeleti részén 4 egyházmegye szerveztetett és pedig: 1—3 egyházmegye Szepes-, Sáros-, Zemplén-, Abauj-, Ung-, Bereg-, Ugocsa-, Szatmár- és Biharmegyékben lévő egyházakból Zábler Jakab szuperintendens vezetése alatt, a 4-ik egyházmegye pedig Gömör-, Kishont-, Torna-, Heves- és Szolnokvármegyékre terjesztetett ki s ezek szuperintendensévé Bodó András választatott. 1734-ben III. Károlyk irály rendelete értelmében az egyházkerületek száma 4-ben állapíttatván meg, a szab. kir. városok külön szuperintendencziája megszűnt. 1743-ban az úgynevezett dobsinai egyesség létesült, a mely szerint a szuperintendensek a szab. kir. városok német és a többi egyházak magyar és tót lelkészei közül felváltva voltak választandók. 1860-ban ezen egyesség beszfíntettetett. 1886-ban az erdélyrészi szász egyházkerületből kivált brassóvármegyei 12 magyar egyház csatlakozott az egyházkerülethez. 1891—1894-ben tartott zsinat egyik törvényében az egyházkerületeket újra beosztotta. Ezen beosztás szerint az egyházkerület jogkörébe osztatott : Árva, Liptó, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Mármaros, Gömör, Kishont, Abauj-Torna, Borsod, Heves, Jász-Kún-Szolnok, Szilágy, Hajdu-Szatmár, Szabolcs és Erdélyből Brassó. Az Alkotmány 27. §-ának rednelkezése szerint az egyházkerület 1894—1896-ban azon vármegyékben levő összes politikai községeket egyházakba és missziói körökbe osztotta be s Erdélyrészbol missziói körökbe vette Fogaras és Háromszék vármegyék községeit Brassó központtal, Csik, Kisküküllő, Nagyküküllő és Udvarhely vármegyék községeit Udvarhely központtal, Torda, Aranyos, Kolos és Maros vármegyék községeit Torda központtal, Besztercze-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék községeit Deés központtal, melyekhez még az 1901. évi egyetemes gyűlés Alsófehér, Hunyad és Szeben megyéket is csatolni rendelte. Az egyetemes közgyűlés által jóváhagyott s ennek folytán 1898. január első napján életbe léptetett szabályrendelet szerint