A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

Egyházkerületek. a) Bányai egyházkerület. A mostani bányai egyházkerület északi részén a reformátió már Luther életében el volt terjedve. Az 1610-iki zsolnai zsinat előtt az egyházak esperességekben szerveztettek s a lelkészjelölteket az esperességek ajánlóleveleivel Némethonba többnyire Wittenbergbe küldték felszentelés végett. A zsolnai zsinaton a turóczi nógrádi, zólyomi és honti esperességek s azokban mintegy 163 anyaegyház számára, Melik Sámuel, breznóbányaí lelkész superintendenssé lett választva. Hogy Zólyom- és Hontmegyében igen korán rendezett evangelikus egyházak léteztek, arról tanúskodik Melanchthon Fülöp, Ampfer Farkas, selmeczi lelkészhez 1550-ben írt levele, melyben a következőket mondja: «Tuum consilium valde probo, quod in ritibus, quos pastorante te proximus observavit, nihil mutas. Nam et crebrae mutationes turbánt populi attentionem, et recentem hospitem, alios ritus instituere in ecclesia, quae jam pie eonstituta est, odiosum est.» Ezen szavakból kitűnik, hogy a selmeczi egyház már Ampfer hivatalbeli előde által tehát 1550 előtt szervezve volt, Ivörmöczbányán pedig már 1525-ben az Úrvacsorája evangelikus módon szolgáltatott ki. A libetbányai lelkész Nikolai Fülöp és Gregori tanító 1527-ben mint lutheránus eretnekek égettettek el. Turóczmegyében már 1539 előtt szervezett evangelikus egyházak léteztek s hogy a reformátió ügyét az ottani evang. főispán Révay Ferencz elősegítette, azt Luthernek magának ezen főúrhoz intézett levele bizonyítja. Az egyházkerület, bár időről időre az egyházak a vallásszabadság élvezetében háborgattattak, egészen a tíz évi (1670—1680.) üldözésig, buzgó superintendensek által híven igazgattatott, de a Lipót-Szelepcsényi-féle kegyetlen üldözések által az egyházak nagyobb része letiportatott. A Rákóczy Ferencz-féle mozgalmakban, 1704. után ismét rövid időre szerveztettek az egyházak, esperességek és az egész egyházkerület s 1704-ben választatott Mr. Pilarik István, selmeczbányai német lelkész ezen kerület superintendensévé. Az 1707-ik évi április havában Liptó-Rózsahegyen tartott zsinaton a bányai