A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

fogadta cl. A Károly-féle rendelet óta valósúlt meg következetesebben a presbyterialis rendszer és lépett életbe minden fokozaton a kettős elnökség. A nagy kiterjedésű győri esperesség már 1737-ben megpendítette egy lelkészeket és tanítókat gyámolító egyesület tervét s 1732-ben külön szabályzattal meg is valósította. II. József türelmi rendeletének kiadása után elnyomott gyülekezeteink gyorsan éledtek fel ismét sírjaikból. Perlaky Gábor püspök öt év alatt 76 új templomot avatott fel. így volt a kerületnek az 1791. zsinat idején hivatalos összeírás szerint 117 anyagyülekezete, melyeknek száma napról-napra szaporodott. Püspökeink ez időszakban : a már említett Perlaky Gábor (f 1786), Hrabovszky Sámuel, nemesdömölki lelkész (1786—96), Nagy István, sárszentlőrinczi lelkész (1796—1812), Kis János, soproni lelkész (1812—46), Iíaubner Máté, győri lelkész (1846— 66), Karsay Sándor, győri lelkész (1866—95) és Gyúr átz Ferencz, pápai lelkész (1895 óta). Egyházkerületi felügyelőink: Matkovich Pál (1781—1823), Káldy János (1824—25), b. Podmaniczky Károly (1825—33), Matkovich István (két évi üresedés után 1835—47), Viclos József (1848—49), Badó Lajos (11 évi üresedés után 1860—66), Badó Ignácz (1866—68), Berzsenyi Miklós (1869—73), báró Prónay Dezső (1874—83), Káldy Gyula (1883—88), szentmártoni Badó Kálmán (1889—1899) és ihászi Ihász Lajos (1899 óta). Az újjászervezkedés 1786-ban a nemesdömölki gyűlésen történt meg, hol 13 ehmegyét alakítottak, a mostaniakon kívül a fehér-komáromit, egy másik veszprémit és a mosonyit, ez utóbbit Rajka, Gálos, Hegyeshalom, Zurány és Lébeny gyülekezetekkel. E területéből elvesztette a kerület később a mosonyi egyházakat Lébeny kivételével s a legutóbbi zsinat óta a fehér-komáromi egyházmegyét. A fenti kerületi gyűlés a zsolnai és semptei kánonok szellemében becses utasításokat is készített az egyházi tisztviselők részére. A XIX. század első felét kerületünkben a rationalismus korának mondhatjuk. Kis János és Haubner püspökünk ennek hatása alatt áll. Velük szemben Wimmer Ágoston képviseli az orthodoxiával párosult pietismust. 1805-ben új énekeskönyvet adott ki a kerület, melynek szerkesztésében kiváló része van Matkovich Pál felügyelőnek. E mellé csakhamar társúl szövetkezett a Kis Jánostól szerkesztett s 1811-ben megjelent győri énekeskönyv. A nyomtatott agendát a korszak elején Horváth Sámuel b.-tainási lelkész imakönyve pótolta (Győr 1799). E mellett sokan használták Perlaky Dávid dömölki lelkész kéziratos agendáját. Majd Kis János püspök szerkesztett egy kerületi agendát (Pest 1831). Ujabban Gyurátz Ferencz püspök kézi agendáját használja az ifjabb papi nemzedék (Pápa, 1888 és 1902). A közös protestáns érdekek megvédése czéljából kötötte a kerület a testvér dunántúli református kerülettel a nagygeresdi egyességet 1833-ban.