Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1891. (Budapest, 1891)

III. Bányai egyházkerület

III. Bányai egyházkerület. A mostani bányai egyházkerület északi részén a reformât ió már Luther életében nagyon el volt terjedve. Az 1610-iki zsolnai zsinat előtt az egyházak esperességekben szerveztettek s a lelkészjelölteket az esperességek ajánlóleveleivel Némethonba, többnyire Wittenbergbe küldték felszentelés végett. A nevezett zsolnai zsinaton a túróczi, nógrádi, zólyomi és honti esperességek s azokban mintegy 163 anyaegyház számára, Melik Sámuel, breznóbányai lelkész superintendenssé lett választva. Hogy Zólyom- és Hontmegyében igen korán rendezett evangelikus egyházak léteztek, arról tanúskodik Melanchthon Fülöp, Ampffer Farkas, selmeczi lelkészhez 1550-ben irt levele, melyben a következőket mondja : „Tuum consilium valde probo quod in ritibus, quos pasto* rante te proximus observavit, nihil mutas. Nam et crebrae mutationes turbánt populi attentionem, et recentem hospitem, alios ritus instituere in ecclesia, quae jam pie constituta est, odiosum est." Ezen szavakból azt látjuk, hogy a selmeczi egyház már Ampffer hivatalbeli előde által, tehát 1550-ik év előtt szervezve volt. Körmöczbányán pedig már 1525-ik évben az Úrvacsorája evangelikus módon szolgáltatott ki. A libetbányai lelkész Nikolai Fiilöp és Gregori tanító 1527-ik évben mint lutheránus eretnekek égettettek el. Turóczmegyében pedig már 1539-ik év előtt szervezett evangelikus egyházak léteztek s hogy a reformatio ügyét az ottani lutheránus főispán Révay Ferencz elősegítette, azt Luthernek magának ezen főúrhoz intézett levele bizonyítja. Az egyházkerület, bár időrőlidőre az egyházak a vallásszabadság élvezetében háborgattattak, egészen a tiz évi (1670—1680.) üldözésig, buzgó superintendensek által híven igazgattatott, de a Lipót-Szelepcsényi-féle kegyetlen üldözések által az egyházak nagyobb része letiportatott. A Rákóczy Ferencz féle mozgalmakban, 1704-ik év Egyetemes névtár. 7