Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1885. (Budapest, 1885)

Dunántuli egyházkerület. A dunántuli kerületben korán elterjedt a reformatio. Már a XVI. század derekán találunk ott protestáns Superintendenseket. Az ágostai hitv. evangélikusok közt utolsó volt a hitehagyott Fekete István. Ekkor csaknem háromszázra ment az evang. anyaegyházak száma. Bekövetkezvén a Leopold-féle tiz évi üldöztetés, az- egyházak száma tetemesen megfogyott. Superintendenseket választani szabad nem volt és igy minden esperes önállólag igazgatta a maga esperességét. Az 1681. eszt. sopronyi országgyűlés után békességesebb idők állván be. a XVII. század végén és a XVIII-nak elején sok egyház hamvaiból föléledt. Nagy érdeme van e részben különösen az apostoli lelkű szeniczei Bárány Györgynek, (f 1737. eszt.) ki nemcsak faluról-falura járván, sok új egyházat alapított, hanem az általa felélesztett egyházak számára kiadta Luther kátéját ós a Bibliát is magyar fordításban. Ily körülmények közt találta a dunántuli egyházkerületet III. Károly királynak 1734. eszt. rendelete, mely a dunántulíak részére külön Superintendenst engedélyez. A kerületnek ezóta következő Superintendensei voltak : 1734—1745. Tóth-Sipkovics Jáuos téti. 1745—1749. Perlaky József nemeskéri, 1749—1753. Fábry Gergely vadosfai, 1753—1756. Németh Sámuel tóti, 1756 —1758. szeniczei Bárány János felpéczi, 1758 — 1777. Balogh Ádám nemeskéri, 1777 — 1786. Perlaky Gábor nemesdömölki, 1786—1796. Hrabovszky Sámuel téti, majd nemesdömölki, 1796—1812. Nagy István szentlőrinczi, 1812—1846. Kis János sopronyi, 1846—1849. ós 1860—1866.Haubner Máté győri lelkészek. A provisorium alatt 1849—1860. a kerületet Wollmuth Lipót cs. k. kinevezett administrator és rohonczi lelkész igazgatta. Kerületi világi felügyeló'k voltak : 1735—1758. Ostffy Mihály. 1758. Vitnyédi Jáuos. 1760. Barcza István. 1768. ifj. Vitnyédi János. 1777. Vidos Sándor.