Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1885. (Budapest, 1885)

Bányai egyházkerület. III. Károly királynak 1734. eszt. kelt leirata folytán a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyháztest négy kerületre osztatván, ennek következtében alakulta leözép vagy bányai kerület. Nevét részint földrajzi fekvéséről, részint a kebelében létező s akkor legtekintélyesebb bányavárosi egyházaktól vette. Eleinte öt esperességből állott. Ezek voltak : Bars. Zólyom, Hont, Nógrád és Pest, melyekben akkor mintegy 80 anyaegyház létezett. Tetemesen gyarapodott a kerület a XVIII. században. Ugyanis ezen század első felóbeu, miután az alföldön a török uralomnak vége vettetett, először Békésben, majd Bánátban, végre pedig a türelmi parancs kiadatása után, Bácsban alakultak uj evangelikus egyházak, ugy, hogy ennek következtében most a bányai kerület, valamennyi közt a legnagyobb és legnépesebb. A békési egyházak, mint alesperesség, eleinte Nógrádhoz, később 1725 óta, Pesthez voltak csatolva. 1791. eszt. Békés és Bács, 1836. eszt. Bánát, 1844. eszt. Budapest külön esperességekké lettek, ugy hogy jelenleg a kerület kilencz esperességből áll. A gyűlések eleinte különféle helyeken tartattak. Legtöbbször a bányavárosokban s a Prónayak acsai, a Badvánszkyak radványi. a Podmaniczkyak aszódi és a Földváryak péterii kastélyaiban. Most azok mindig Pesten, mint a kerület középpontjában, tartatnak. Ugyanott őriztetik a kerületi levéltár is. Van a kerületnek papi, tanitói, tanári özvegyárva intézete, mely különösen a mostani buzgó püspök által nyert nagyobb gyarapodást és felvirágzást. Az 1849 — 1861. években a közös hazával együtt e kerület is átszenvedte a nyomasztó kivételes állapotot s akkori püspöke dr. Szeberényi János hivatalától megfosztatván, helyébe a kormány által először Chalupka János breznóbányai, később Komáromy József miskolczi lelkész cs. k. adminisztrátoroknak kineveztettek, mig végre az ideiglenes állapot megszüntettetvón, az egyház az 1860. eszt. máj. 1-én kelt kir. leirat folytán autonom jogaiba visszahelyeztetett.