Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1880. (Budapest, 1880)

III. Bányai Superintendentia. III. Károly királynak 1734. esztendőben kelt leirata folytán a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyháztest négy kerületre osztatván, ennek nyomán alakult a közép vagy bányai kerület. Nevét részint földrajzi fekvésétől részint a kebelében létező s akkor legtekintélyesebb bányavárosi egyházaktól vette. Eleinte öt esperességből állott. Ezek voltak : Bars, Zólyom, Nagy Hont, Nógrád és Pest, melyekben akkor mintegy 80 anyaegyház létezett. Tetemesen gyarapodott a kerület a XVIII. században. Ugyanis ezen század második tizedében, miután az alföldön a török uralomnak vége vettetett, először Békésben, majd Bánátban, végre pedig a türelmi parancs kiadatása után Bácsban alakultak evangelikus egyházak, úgy hogy ennek következtében most a bányai kerület valamennyi közt a legnagyobb és a legnépesebb. A békési egyházak, mint alesperesség, eleinte Nógrádhoz, 1725. év óta Pesthez voltak kapcsolva. 1791-ik esztendőben Békés és Bács, 1836-dik esztendőben Bánát, 1844-ik esztendőben Budapest külön esperességekké lettek, úgy hogy jelenleg a kerület kilencz esperességből áll. A gyűlések eleinte különféle helyeken tartattak. Legtöbbször a bányavárosokban és a Prónayak acsai, a Radvánszkyak radványi, a Podmaniczkyak aszódi és a Földváryak péterii kastélyaiban. Most azok mindig Pesten, mint a kerület központjában tartatnak. Ugyanott őriztetik a kerületi levéltár is. Van a kerületnek papi és tanitói özvegyárva intézete, mely különösen a mostani buzgó superintendens által nyert nagyobb gyarapodást. Az 1849—1861. években a közös hazával együtt e kerület is átszenvedte a nyomasztó kivételes állapotot s akkori superintendense dr. Szeberinyi János hivatalától megfosztatván