Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1880. (Budapest, 1880)

II. Dunántuli Superintendentia. A dunántuli kerületben korán elterjedt a reformatio. Már a XVI. század derekán találunk ott protestáns Superintendenseket. Az ágostai hitvallásuak közt utolsó volt a hitehagyott Fekete István. Ekkor csaknem háromszázra ment az ev. anyaegyházak száma. Bekövetkezvén a nagy Leopold-féle tiz évi üldöztetés, az egyházak száma tetemesen megfogyott. Superintendenseket választani szabad nem volt és igy minden esperes önállólag igazgatta a maga esperességét.'Az 1681 eszt. soproni országgyűlés után békességesebb idők következvén be, a XVII. század végén és a XVIII-nak elején sok egyház hamvaiból föléledt. Nagy érdeme van e részben különösen az apostoli lelkű szeniczei Bárány Györgynek, (f 1737.) ki nemcsak faluról falura járván, sok uj egyházat alapított, hanem az általa felélesztett egyházak számára kiadta Luther kátéját és a Bibliát is magyar fordításban. Ily körülmények közt találta a dunántuli kerületet III. Károly királynak 1734. eszt. leirata, mely a dunántuliak részére külön Superintendenst engedélyez. A kerületnek ezóta következő Superintendensei v-oltak : 1734—1745. Tóth-Sipkovics János téti, 1745—1749. Perlaky József nemeskén, 1749 — 1753. Fábry Gergely vadosfai, 1753—1756. Németh Sámuel téti, 1756—1758. szeniczei Bárány János felpéczi, 1758—1777. Balogh Ádám nemeskéri. 1777—1786. Perlaky Gábor nemesdömölki, 1786 — 1796. Hrabovszky Sámuel téti. majd nemesdömölki, 1796—1812. Nagy István szentlőriuczi, 1812—1846. Kis János sopronyi, 1846—1849. és 1860—1866. Haubuer Máté győri lelkészek. A provisorium alatt 1849—1860. a kerületet Wollmuth Lipót es. k. kinevezett administrator és rohonczi lelkész igazgatta. 3*