A Magyarhoni Ágost. Hitv. Évangy Egyház egyetemes névtára. Kiadja Székács József. Pest 1848.

nembeli leggyengébb gyermekeket. Tanítványok télen nyáron nagyon különböző számúak. tsz. 190 lsz. 4018. 2. Komárom (Rév.) Már 1550-ben, evangy. isten liszteletek tartattak a' várban. Eleinte ugyan az abban őrködö német katonaságnak, de nem sokára részt vettek azokban sok városiak is, — ugy annyira, hogy 1649-ben már tehetségre olly erőseknek érezték magokat a' városi evangyélmiak, hogy önálló gyülekezetet képezve templomot építettek magoknak. —De fájdalom, nem magoknak építették azt; mert 1683-ban elvették tölök a' Jesuiták; 's ma ez. sz. János templomának neveztetik. A'most létező gyülekezet az elébb elnyomatottnak hamvaiból újra feléledt 1783-ban b e. József császár hatalmas szavára, 's első ünnepélyes istentiszteletet tartott Máj. 19-kén urunk menybemenetele ünnepén, az a'végre készített ideiglenes deszka hajlékban. Most fenálló diszes templomát pedig 1789-diki Jan. 11-dikén vizker. nap után második vasárnapon szentelé fel. A' várbeli evang. garnizon papok ezek voltak: 1550 Plockner Márton ; 1552. Zchorlt István; 1557 Plieninger János, 's utána Hósius János. A' régi "városi gyülekezetben pedig ezek voltak : 1649. Friszt János, 1658 Raxner Kristóf; 1659 Reichenbach Gottfried; 1661 Bartholomaei Jéromos; 1666 Wiegleb János 1672-dikig, mikor t. i. „oda lévén a' templom és az isteni szolgálat a' pap nem kívántatott". Titus Vesp. Ezek mind német országi születésűek valának 's ott is szenteltettek fel. A' komáromi ev. hivek magyarok és németek, 's azért vallási gyakorlásaik mind két nyelven felváltva tartatnak. Az anyagyülekezet népessége : 650 magyar, 352 német. tsz. 70 lsz. 1002. — Lgy. O-Szöny, m. város fél órányira, magyarok 12. UjSzöny az öreg Duna jobb partján Komárom átellenében 50. Ács az előbbitől 1 órányira 10. összes lsz. 1074.