Hrabowszky György: A’ Dunántúli Evangy. Aug. Conf. Superintendentia’ prédikátorai… Veszprém 1803.

mindnyájan úgy-is egyenlők Ie­fzünk. Itt kellett tennem affélét, réfzból másoknak meg-jegyzések' 's kívánságokra. Töbnyire nem fogja remény lem ezen munkámból a' Nemességét senki-is legitimálni; meg-botsásson azért, ha tudatlan­ságból az ötet-is illető NN-ket ki-hagytam. Virtus nobilitat ! A­zon legyünk egyen egyen, hogy bé ne érj ük reánk maradott Nemes­ségünkkel, ékesítsük azt inkább kerefztény, és valóban nemes ma­gunk viselésével, meg-emlékezvén gyakorta ama régi Böltsnek azon mondásáról : Tota licet veteres exornent undique ccrae Atria, Nobilitas sola est, & unica virtus. Ha pitvarinknak minden falai bé-kárpitoz­tatnak-is ditséretes Eleink' regi képeivel ; semmi az, mert nem azok, hanem egye­dül magánk jeles tselekedetei nemesítenek, és ditsóítenek bennünket. EL-

Next

/
Oldalképek
Tartalom