Botta István: Keresztyén hit és élet - Hittankönyv a gimnáziumok III. osztályának evangélikus tanulói számára (1949)
VII. rész: Az új emberről szóló tanítás
82 lek gyümölcse", mint a hit. (Gál. 5,22.) A hívő keresztyén emberéletében az Istenbe vetett hit együtt jár embertársaink szeretetével. Jézus Krisztus is összeköti e kettőt a szeretet nagy parancsolatában. (Máté 22,34—40.) János apostol is hirdeti a kettő legszorosabb összefüggését: „Ha azt mondja valaki, hogy szeretem az Istent és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereli a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát.“ (I. János 4,20.) A szeretetienség tehát egyenlő a gyakorlati istentagadással. Az Istenbe vetett bizodalonmak és az embertársaink iránti szeretetnek ezt az egybetartozását fejtette ki Luther Márton „A (keresztyén ember szabadságáról“ írott művében. A hit Istennel kapcsol össze. A Jézus Krisztusban való hit által vagyunk Isten gyermekei. Ez az istenfiúság olyan nagy méltóságot jelent az ember számára, hogy e mellett minden más emberi méltóság eltörpül. Ez által a hit által szabadulunk meg a Sátán, a bűn és a halál hatalmából és leszünk valóban szabadokká. Ezért a hit által „a keresztyén ember mindeneknek szabados ura és senkinek nincs alávetve“ ' I ! ■ l i ! | 1 : | *| : 'j A szeretet embertársainkkal kapcsol egybe. Aki a hit által Istent mennyei Atyaként ismerte meg, az embertársait testvéreiként ismeri meg. Ezért a hívőt embertársaihoz való viszonyában a szeretet vezeti. Ez a szeretet pedig önként szolgálatra indítja. Ezért a szeretet által „a keresztyén ember mindeneknek készséges szolgája és mindenkinek alá van vetve“. A keresztyén szeretet szolgáló szeretet. A keresztyénségen kívül is van szeretet, de ez a természetes emberi szeretet más, mint a keresztyén szeretet. Éppen ezért a Szentírás más szót használ a természetes emberi szeretelre és mást a keresztyén hitből fakadó sze- retetre. A természetes emberi szeretetet az „erős“ szóval jelöli, melyből a magyarban is használatos erotika szó származik, a keresztyén szeretetet pedig az „agapé“ szóval jelöli. A magyarban mindkettőt a szeretet szóval fordítjuk, mégis különböztetni kell a kettőt. A természetes emberi szeretet mindig vágyódó) szeretet. A hiányyban szenvedő törekvése az után, ami kielégíti. Kiegészülés! törekvés. Igv vágyódik a szerelemben egyik a másik után. Ez a vágyódás hajtja a tudományszomjas embert a mindig több tudásra. így habzsolja az élvezeteket az, aki életét üresnek érzi. A természetes emberi szerétéiben mindig van valami önzés. A buddhista is hirdeti az ellenség szeretetét, mint Jézus, de nem önzetlenül. Nem azért, mert az ellenségben testvérét látja, hanem azért, mert az
