Botta István: Keresztyén hit és élet - Hittankönyv a gimnáziumok III. osztályának evangélikus tanulói számára (1949)
I. rész: A keresztyén tanítás alapja
13 2. Akik a prédikációt emberi alkotásnak látják. Az egyik irány művészetet keres benne, szónoklatot, vagy költészetet, a másik irány nevelőeszköznek tartja. Ebben az esetben Jézus nem lesz több ültetőnél, vagy eszményképnél. Isten helyett az igehirdető kerül az istentisztelet középpontjába, mint művész, vagy pedagógus, aki önmagát nyújtja. A gyülekezetből hallgatóság lesz, mely az előadóra figyel és nem Isten szavára. A vallás kultúrává, vagy pedagógiává válik, a templom pedig előadóteremmé, vagy iskolává. Ebből a ^példából is láthatjuk, hogy az igehirdetésről vallott hitünk egész magatartásunkat, egyházi életünket befolyásolja, sőt magát hitünket is. A helyes istentisztelet az, mely úgy hirdeti és hallgatja, a prédikációt, mint Isteninek ma hozzánk szóló Igéjét. Pál apostol a thessalonikaiaknak ezt a helyes istentiszteletét köszöni meg Istennek: „Hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (aminthogy valósággal az is), amely munkálkodik is tibennetek, akik hisztek.“ Cl. Thess. 2,13.) Az igehirdető Isten Igéjének szolgája. Isten Igéjének hirdetését nemcsak elrendelte, hanem gondoskodott igehirdetőkről és gondoskodik ma is. Ezért rendelte az egyházi hivatalt. “Hogy erre a hitre eljuthassunk, azért rendelte Isten az egyházi hivatalt az evangélium' hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására.“ Az egyházi hivatal nem egy ■ hivatali helyiség, hanem egy liszt; az igehirdető tiszte és feladata. Az ige első hirdetőit maga Jézus Krisztus hívta el. Ezek voltak az apostolok. Mennybemenetele után nem közvetlenül hiv el igehirdetőket, hanem közvetve apostolai által. Erre példa Mátyás apostollá választása. (Ap. csel. 1,15—2,4.) Péter a tanítványok és hí-: vők sokasága előtt beszámol Judás öngyilkosságáról. Szükségesnek találják, hogy a megüresedett apostoli helyet betöltsék. Előállítottak "két Krisztusban hivő férfiút és leborultak Isten előtt imádkozni. Istent kérték, hogy mutasson helyes útat a választásra. Imádság után sorsot vetetteké és a választás Mátyásra esett. Isten pedig első pünkösdkor Mátyásra is kitölti Szentleikét. Isten azóta is a Krisztusban hívők, az egyház által hívja el szolgáit igehirdetőkül. Akit tehát az egyház Isten rendelése szerint és Isten parancsára erre a szolgálatra elhív, azt maga az Isten hívta el. Az! igehirdető azért soha nem emberek szolgája, hanem Isten szolgája. Az igehirdetőnek Isten Igéjét keli hirdetnie, nem a maga tudományát, bölcseségét, vagy élményeit. A „pré
