Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
A. évi anyag - Újszövetségi történetek
11 éjszakán át virasztotlak a beteg ágya mellett, alig ettek és aludtak valamit. Pedig csak egy kis gyermeknek az életéröl volt szó! Jézus azonban sok millió embert akart megmenteni, ezért merült bele annyira az imádkozásba s feledkezett meg testének táplálásáról. Mikor már 40 napot és 40 éjjelt igy töltött el, végre megéhezett. Ezt az időt használta fel a bűnre a csábitó ördög, hogy odamenjen hozzá és megkísértse, bűnre csábítsa. Az ördög nagyon jól tudta, hogy Jézus a mennyországból miért jött le a földre. Minden erejét, ügyességét, ravaszságát összeszedte tehát, hogy legyőzze őt s az embereket, kik Ádám és Éva bűnbeesése óta a hatalmában voltak, tovább is hatalmában tartsa. Azt gondolta magában: Majd megmutatom én, hogy ki az erősebb. Az emberek ezután is a rabszolgáim lesznek s Jézus is nekem fog engedelmeskedni. Elővette a legjobb fegyvereit, melyekkel nagyon sok embert legyőzött. Biztosra vette, hogy ezekkel Jézusnál is célt ér. Úgy okoskodott: Ha Ádámot és Évát bűnre tudtam csábítani, midőn megkívánták a tiltott fa gyümölcsét, most, amikor Jézus megkívánta a kenyeret, bizonyosan sikerül Ót is rábírnom, hogy nekem fogadjon szót. Mivel hosszú ideig nem evett semmit, gyenge, kimerült lehet s igy könnyebben hallgat csábitó szavaimra. Odalépett tehát hozzá s hizelgó hangon igy szólt: Ha csakugyan az Isten fia vagy, amint állítod, parancsold meg, hogy ezek a kövek, amelyek itt a pusztában a lábaid körül hevernek, kenyerekké változzanak. Neked meg van ehhhez a hatalmad s ha megteszed, nem kell tovább szenvedned az éhség miatt. — Ha más valaki lett volna Jézus helyében, biztosan enged az ördög csábításának s úgy szerez magának kenyeret, ahogyan az ördög kívánja. Hányszor lehet hallani, hogy szegény, éhes emberek csalnak, lopnak, hazudnak, hogy kenyérhez jussanak. Olyan gyermekről is hallottam, amelyik ellopta a másik gyermek uzsonnáját, mikor éhes volt. Jézust azonban hiába csábította az ördög. Ó inkább elszenvedte az éhséget, minthogy az ördögnek szót fogadjon és bűnt kövessen el. Azért tudott ilyen erős lenni, mert csak a teste éhezett, a lelke nem. A lelke, mig a pusztában volt, Isten igéjével táplálkozott. A gyenge testben erős lélek lakott s ez a lélek az ige fegyverével visszaverte az ördög támadását. A csábitó szóra azt felelte: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Istennek szájából származik. Jézus hitt abban, amit a Biblia mond. Azért felelt igy: Meg van Írva. Ami meg van írva, annak igaznak kell lenni, mert Isten sohasem hazudik. En hiszek abban — gondolhatta magában, — amit Isten megígért. Tudom, hogy kenyér nélkül is megélek addig, mig mennyei Atyám jónak látja, hogy nekem kenyeret adjon, mert Ő szent igéje által táplálja a telkemet. Az első próbálkozás ilyenformán kudarcot vallott. De azért az ördög nem adta fel a reményt, hogy Jézust le fogja győzni«