Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
A bibliai történetek tanításáról általában
szülőkhöz, embertársainkhoz és a természethez való viszonyunkat feltüntető valláserkölcsi költemények továbbá a tízparancsolat Luther magyarázataival együtt (az osztott iskola III. osztályában), valamint az apostoli hitvallás és a Miatyánk rövid értelmezése s Luther magyarázataival való begyakorlása (a IV. osztályban) Vezérkönyvünk első kötetében az imák és vallásos költemények tanításával elég részletesen foglalkoztunk, azért nem tartjuk szükségesnek (terünk sincsen elégj, hogy e tételekkel külön tanítási tervezetekben kimerítően foglalkozzunk a III—-IV. osztály számára készült könyvünkben is. Hasonló módszer szerint kell a 8—10 éves gyermekeket is imádkozni tanítani, valamint a költeményekben megnyilatkozó vallás-erkölcsi igazságokat észrevétetni s azokat a gyermekek vallásos élményévé tenni. R különbség csupán csak any- nyi, hogy a harmadik osztályba járó gyermek már érettebb ésszel figyeli tanításunkat s maga is elgondolkozik a hallott dolgok értelmén, érdeklődni kezd a természeti és történeti valóságok miben léte iránt, keresi az elbeszélt történetek között az összefüggést Ha nem készítünk is könyvsorozatunk második kötetében az imákról és vallásos tárgyú költeményekről külön tanítási tervezeteket, mégis felhasználjuk azokat a bibliai tanításokban a vallás-erkölcsi igazságok elmélyítése céljából. Néhol a káté anyagából is idézünk s véleményünk szerint a káté nehéz szövege is jobban megvilágosodik a gyermekek előtt, ha a szemléletesebb Joibliai történet képezi a háttért. Ä káté tanítására vonatkozólag egyelőre csak ennyi a megjegyzésünk. R tanterv a bibliai történetek sorát a népiskola harmadik osztályában Noé történetével kezdi meg. Ez a történet megdöbbentő valóságában az isteni igazságszolgáltatásról szól. Rz igazságos Isten nem tűri a gonoszság diadalát s megbünteti a bűnöst érdeme szerint, de jutalmat is oszt az igaznak. R hivő lélek előtt természetesnek tűnik föl mindez s nem kételkedik a legfőbb bíró igazságosságában, aki meg8 4