Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
B. évi anyag - Újszövetségi történetek
értették ezt a tanítványok ? — Nem, mert azt kérdezték: „Nem ebben az időben állitod-e helyre országodat? (Apóst. csel. 1,6.) — Milyen tévedésben voltak a tanítványok! — Földi országra gondoltak. Pedig Jézus megmondta Pilátus előtt— „Az én országom nem e világból való.“ Kellett Isten országa megalapításához fegyver? — Katona? — Ontott érte vért? — Áldozott érte emberéletet? — Nem. — Ó el-elvetett a szivünkbe egy-egy magot, a mustárét. —* Igen, a legkisebbet. Egy-egg morzsát. — Milyen picii — Jeleniéktelen. S mi lesz belőle? — Fa, hatalmas— Tele ágakkal _ Gallyakkal— Minden ágon évről-évre bő séges termés— — Elpusztul, lehull a termés? — Nem, az ágak közt fészkelő madarak elesége lesz az, mig tart belőle. 3. A hasonlat alkalmazása a gyermek éleiére. Szóról-szóra értitek Jézusnak ezt a tanítását? — Nem. Ez hasonlat — Igen. Valamit a mustármag természetéhez hasonlít. — Ugyan mit? — A tanítást. — Azt. —■ Ha csak egy szót is. Az a mag hová jut? — Lelkűnkbe. — S ott? — Fává nő. — Igen, annak a léleknek minden cselekedete jó. Az is fogja ültetgetni a jót mások leikébe. — Azok meg? — Tovább folytatják. — Hogy szaporodik a magvető, a mag, a termés, a fa. — Árnyéka, lombja. — Áldása: Istennek országa. Aki igy él, annak szive, lelke? — Nyugodt. Nem bántja a lelkiismeret. — Mit mondhat neki? — Jót tettél. — Te is építetted Jézus országát. Te is mennyországot építettél otthon... az iskolában, az emberek között. — Leszállt közétek Istennek országa. b) A kovászról mondott példázat. Elmondom a példázatot. Istennek országa hasonló a kovászhoz, amelyet a gazd’asszony begyúrt egy csekélyke lisztbe, mig az egész meg nem kelt. A tárgyalás megindul. Itt már nem magról van szó. — Nem fáról. — Valami másról. — Mekkora a kovász? — Csöpp. — S mégis? — Áthatja az egész lisztet. — Átváltoztatja? — Hogyne! — Most már nem liszt. — Savanyú kovász. — Uj anyaggá válik. — Hogy lesz azzá? — Gyúrják, keleszíik. A mustármagnál piciny volt a mag s abból ? — Hatalmas fa nőtt. Itt meg? ^ 1. Átalakítja szivünket. Micsoda ? — A kovász. — Mi az a kovász? — Isten beszéde. — Jóvá tesz. — Először égy embert_Aztán egy családot__Egy falut. Egy várost, egy ország ot. — Attól függ, mennyi lisztből csinálják a tésztát. Másképpen mondjad! — Az ember szive, lelke. — Az. — Sok ember szive, lelke. Ez magában mit sem ér. Minden ember szivének át kell változnia. — Jól mondtad. 2. Alkalmazás a gyermek életére. Kárörvendő voltál ? — Ezentúl örülök mások örömén. Sírok más baján. — Irigy voltál ? — Ezentúl nem irigylem mások szerencséjét. — Láttam ru- hátalant. — Felruházom. — Éhezőt? — Megetetem. — Ezt az
