Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
A. Elbeszélő források - Szebeni Nyirő János: A "Fons vitae - Az életnek kútfeje" brassói kiadásának ajánlása (1580-1581)
országgyűlésére citáltaték az egész város Medgyesre, és csaknem sok emberhalál következék. Végre igen sok intercedálással nagynehezen complacálák urunkat. Hatezer forint summát adák urunknak, Sárkány, Porró, Persány és Gritt jó négy falu odacsúszott, hat adóval érők meg. Szőcs Péter pedig massur lón s abban hala meg is. De csak az Isten tartá meg, hogy az városon igen rút dolog nem történt vala akkor.*126* Daniel Beke szentgyörgyi, unitárius püspököt urunk őnagysá- ga confirmálá az püspökségben.*127* Sahingiri (Sahin Girai) éa Kantemér merza tatár hánok egymással sok ideig ujjat vonván az tatár bánságért mezei harccal uno animo voto Bucsában megvíván. az kettő elvész. És inter duos litigantes tetius gaudebit heres az ki nem is várta volna az Sajngiri Kihaja Samaljagh merza hánja lón succedáló. Urunk ónagysága szép ezpeditióval Mikes Zsigmondot, Huszti Menyhártot és Csáky Györgyöt hozzája Tatárországba küldé főkövetségben. Lupul Vaszily moldovai vajda Havasalföldére, Máté Basaraba vajdára hadakkal, jővén, egen emberül forgódék Máté és megve- ré Vaszilyt úgy, hogy szégyenvallással hazájába szalada. Urunk ónagysága szép hadakkal magyar(ral) és némettel Kemény Já- nosuramat az vajda segítségére Havaselvére bocsátotta vala, kik igen nagy hasznára lőnek Máiénak.*128* Szilisztrai vezérbasa, Kenan (recte Húszéin!) az Duna melett táboroz; nem tudatik, mit akar, Urunk őnagysága is valóban vigyáz, az ország hadait igen mustrálja. Pázmány Péter gardjnal (cardinal) és esztergomi érsek meg- hala Pozsonyban és nagy pompával ugyanott eltemettetik az ó tőlle épített nagy klastrombán.*129* 1638. Urunk őnagysága csak hirtelen Jenőhöz szállá táborban, mivel sok török nagyhamar gyülekezett vala össze kapával, ásóval, lapáttal, csákánnyal és sok szekérrel. De hamar urunk megértvén szándékokat, hogy az puszta Szarvaskő várát akarná az török megépíttetné azt ő maga ellenzé és meg nem engedvén elbomla szándékok és igy mindkét fel had csak hamar leszálla. Gróf Thurzó Mihály, Szepes vármegyének örökös ispánja 69
