Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Jegyzetek

várott 1593-ban, Medgyesen 1605-ben, ugyanott 1607-ben, Sze- benben 1634-ben. Ezeket a barcai magyar lelkipásztorok szükségletére a tiszteletes patrinus, a barcasági esperesség 1757 novemberében jóváhagyott.

2 Az első sectióban találhatók a medgyesi zsinaton 1607 november 13-án elfogadott statútumok, mejek a Barcaságon is érvényben vannak. A harmadik articulus szavatozza a lelkipásztorok és mesterek rendtartását, a harmadik articulus tartalmazza az egyházak, templomok, iskolák bónumait.

3 A Bodi helyrész talán azonos a Bodola határszélén fekvő Bodolik helyrésszel. V. ö. Árvay József. A barcasági Hétfalu helyrészei. Kolossvár, 1943, 217, 224, (1762: A Bodoban egy Portio széna)

4 Mainere Nyires v. ö. Árvay id. m. 222.

5 A brassói Nagytemplom főpapjainak felsorolását lásd: Tra- usch, Joseph: Geschichte des Burzenlander Capitols In Magazin für Geschichte, literatur und alle Denk - und Merkwirdigkeiten Siebenbürgens III/1. Kronstadt, 1852, 75 - 77. Thomas Fronius azonos lehet Thomas Sonderrel, Desporter azonos Johannas Cloospeterrel, Joch Guff elírás Johannes Gutsch (Gitt) alias Te- utsch helyett, Ridel helyes neve Rendel, Antonius Rand helyesen Keutsch, lásd még: Philippi Maja: Die Plebane von Kronstadt im 14 und 15 Jahrhundert in SSH 1975. 33 - 44.

6 A pürkereci lelkésznévsort lásd, Binder Ev 126 - 127.

7 Csernátfalusi Pap György sírfeliratát, lásd Binder Ev 48, 172.

8 A gocsmányok és bábák eskütételének szövegét lásd a csernátfalusi anyakönyvben.

9 Mathias Lassel (megh.1850) brassói vicenotárius (1826- 1827), szenátor (1827-1847) és folnagy (1847-1850). Fiatalkorában ó volt az uradalmi intéző, v. ö. Stenner. 89 - 90.

10 A nagysinki születésű Matthias Josef Angermann brassói városi mérnök (1830-1836). V. ö. Stenner. 4.

11 A brassói egyházi és világi patrónusok által 1757-ben a barcasági magyar evangélikus egyházakban végrehajtott vizitá- ciónak menetrendje a következő volt. Hosszúfalu és Tatrang (1757 november 30), Pürkerec (december 1), Csernátfalu (de340