Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
evangélikus egyház tilatkozására a Brassói Tanács meggátolja, hogy a klastrombeli magyar templom kálvinista jellegű legyen, habár Apafi fejedelem 1675-ben a harmincad jövedelméből 50 forintot utalt ki a magyar prédikátornak és 1677-ben Nemes János háromszéki főkapitányt és Cserei Farkas törcsvári harmincadost nevezte ki a brassói magyar eklézsia inspektorává.(25) A városi hatóságok megtiltották az általuk kinevezett lelkészeknek, hogy pénzt fogadjanak el a vámhivataltól. 1680-ban az erdélyi országgyűlés elhatározza, hogy "az orthodoxa (református) religion levőknek Brassóban Bolonya utczá- ban templomhely adatik".(26)Ezt a határozatot a szászok privilégiumuk megsértésének fogták fel s még mielőtt a határozatot végrehajtották volna, már jelentik a fejedelemnek, hogy "bras- sai uraim haragszanak a magyarokra a vallásukon levő templomhely adása miatt".(27) "1681 januárius 13. - jegyzi fel a legilletékesebb szemtanú, id. Nemes János - Mentünk ebédre Szent Péterre, ebéd után mentünk az ország articulussa szerint Bolonya végihez, oda jött ki élőnkben Mikes Kelemen uram és szebeni két polgár Szabó János (Johannes Schneider) és Rozsnyai János (Johannes Ro- senauer) a királybíró képében, onnan admoneáltattuk brassai uramékat, hogyha satisfaciálni akarnak az ország articulussának, jöjjenek ki és mutassanak a reformátusoknak templomnak való helyet hová kiküldvén egy Plecker Bálint (Valentin Plecker) nevű polgárt, felelték, hogy már este vagyon, azért menjünk bé a városba és jó szívvel látnak s másnap választ adnak; melyhez képest bemennénk és emberségesen látnak és gazdálkodának. Elvégzódvén a tanács tizenkét órákkor, izenték meg két becsületes nemes embertől, Gyárfás Pál és Imecs Mihály uramtól, hogy mivel ezen dolog nemcsak ő kegyelmeket concernálja, hanem az egész universitást és lutherana religiót is s annak papjait, ók csak magoktól semmiképpen nem mernek templomhelyet mutatni, melyet mi hallván s protestatiót instituálván, ebéd után eloszo- lánk, ki-ki a maga helyére én jöttem Hídvégire." A januári kísérlet 1681 májusában megismétlődött, mikor is Nemes János, Mikes Kelemen és Mikó István nemes urakból álló 12
