Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára (1542-1860)

A barcasági és királyföldi magyar protestáns egyházi és világi értelmiségiek névtára (1542-1860)

APÁCZAI ANANIAS : 1. Benő Ananiás APÁCZAI ANDRÁS : 1692- 1703- ban székelymosoni iskola- mester. írod. Imreh, 159. Sipos 133. APÁCZAI BENŐ ANANIÁS: 1. Benő Ananiás APÁCZAI CSERE JÁNOS: sz. 1625- ben Apácán, + 1659 dec. 31-én Kolozsváron. Filozófiai és pedagógiai író. Családjának neve különböző változatokban szerepel: Csere, Cserei, Cseri, ó maga 1656-tól kezdve azonban Csierj (Cseri) névalakot használta. Sze­gény, de szabados -darabont, felszabadított jobbágy családból szár­mazott. Barcasági szülőfalujában majd a kolozsvári reí. iskolában tanult, akadémiai tanulmányait 1642-43 táján Gyulafehérvárt kezd­te. Kolozsváron Porcsalmi András, a fejedelmi székhelyen pedig Bisterfeld Henrik volt rá elhatározó hatással és felkeltették ér­deklődését a természettudományok iránt. Geleji Katona István püs­pök támogatásával jutott ki Hollandiába, 1648 júl.22-én beirat­kozott a franekerai, 1648 szept. 5-én a leideni egyetemre, majd 1649-ben Utrechtbe ment, ahol egyetemi tanulmányi idejének je­lentős részét töltötte. Végül 1651 ápr. 3-án a harderwijki egyetemre vették fel, ahol április 22-én theológiai doktori szigorlatot tett és ápr. 26-án theologiai doktorrá avatták, ő volt az újonnan alapított egyetem első doktora. Németalföldi tartózkodása alatt jelentette meg a „Disputatio theologica continens introductionem ad philologi­am sacram ", (Utrceht 1650), című vitaértekezését és a „Disputatio theologica inauguratis de primi hominis apostasia”, (Harderwijk, 1651) című doktori disszertációját. Sajnos mindkettő elveszett. Egyetemi éveinek során leglényegesebb volt számára Descartes műveinek tanulmányozása. Minden bizonnyal erős hatással volt rá az angol polgári forradalom röpiratirodalma, főleg John Miltonnak a köztársaságot védelmező iratai. 1651 szept 30-án nőül vette Aletta Van der Maetet, egy jómódú utrechti család leányát. A legfontosabb műve a Magyar Encyclopedia (Utrecht 1653), ez tette nevét halha­tatlanná. A teljes munka azonban csak 1655-ben jelent meg, nem 1653-ban, mint a címlap jelzi. 1653 aug. 29-én családjával hazaérke­zett Gyulafehérvárra és itt az akadémia gimnáziumi tagozatán, a politikai osztályon kapott állást. Puritán felfogása, igazságérzete és iskolai reformtervei miatt ellentétbe került tanártársaival és a hatal­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom