Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára (1542-1860)

A barcasági és királyföldi magyar protestáns egyházi és világi értelmiségiek névtára (1542-1860)

-1668). Mivel 1667-ben megtagadta az ágostai egyház hittételeinek betartására kötelező esküt, a városi magistrátus kálvinistának nevezte, 1667 októberében elmozdították állásából és 1668-ban helyébe Szeli György csallóközi származású ev. papot nevezték ki brassói magyar ev. lelkésznek. Irod. KM.57 (1647; P.Thomas Krisbaiensis); Q VI,17 (1667 Mense Octobri ist der ungrische Pfarr Thomas wegen des Calvinismus abgesetzt und ein anderer an dessen Statt eingest- zet); Q VIII,359 (1667 Hoc Anno Thomas Krizbai minister ecclesiae Hungaricae Coronensis ob introductos contra iuramenti sui sacramentum in ecclesiam novos ritus et mutatas in administratione coenae Dominicae formulas); Meder Péter (Petrus Mederus) brassai pap és dékán levele az általa az egyházban tett újításokért kárhoztatott brassai magyar pap elődje (moderni concionatoris Hungarici antecessor) ügyében. Brassó, 1667 szept. 5-én (levél Apafi Mihály

delemnek). Közli Szabó Károly, Prot Közi. 1889,157.

KRIZBAI2. TAMAS : 1689-ben az enyedi kollégium alumnusa. Kiváló diák volt, tanulmányait Németalföldön folytatta (Alumnus juvenis modestus,eruditus, finita scholastica messe salutavit exoticas acad. Foederati Belgii, in pastoratu obiit in oppido Borberek ). 1699-ben „Thomas Krizbay Transylvano Ungarns” az utrechti egyetem hallgatója. Haláláig Borberek mezőváros lelkésze. írod. Enyed, 113; Graaf,59; Tónk II. 2782

LITSKEN (LICSKEN, LITSCHKEN) : Brassó-bolonyai magyar család. 1792-ben Litsken István városi lovas legény, Litsken Sámuel 1791-ben türkösi uradalmi provizor, Litsken Lajos székely határőrtiszt, 1843-ban brassói lovaskapitány 1849-ben a honvédekhez csatlakozik, Litsken József bécsi órás (+ 1838-ban) a bolonyai magyar templom jótevője, Litsken Károly 1851-ben órás a brassói várban (Belvárosban). írod. Arch Ver 17,179; ArhMagBv 11,1066, 1170, 1171; Trausch, Schriftstellerlexikon 111,279.

LUKÁCS (BOROSNYA1) JÁNOS: sz. 1694-ben Feldobolyon,+ 1760-ban nagyenyeden. Apja id. Lukács János hajdani jobbágy, Thököly uralma idején - valószínűleg a tatárok elől 1690-ben Háromszékre menekült, s Feldobolyon a Bodola család egyik tagjának lett zsellére. Itt született fia, János, aki az enyedi kollégium elvégzése után udvarhelyi rektor (1735 - 1749), majd erdélyi református püs76