Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára (1542-1860)

A barcasági és királyföldi magyar protestáns egyházi és világi értelmiségiek névtára (1542-1860)

ensis filius, Lutheránus, adhuc novitius). A XVIII, század elején Ábrahám János volt a krizbai lelkész, de lehetett egy előbbi pap, Dezső Mihály vagy Privigyei Márton fia is. írod. Enyed, 131.

KRIZBAI D. GÁBOR : Valószínűleg a krizbai Dezső családból származik, 1743-ban enyedi diák, majd külföldi akadémiákon folytatta tanulmányait. írod. Enyed, 156,1743; Gabriel D. Krizbai pastor acad.

KRIZBAI (DEZSŐ) ELEK : valószínűleg Krizbai (Dezső) 4. János marosszéki lelkész fia. A marosvásárhelyi ref. kollégium diákja, majd marburgi egyetemi hallgató (1795-1797) volt, a XIX. század elején kolozsvári ref. lelkész. írod. Ref.Szle. 1969, nr.3-4; Szinnyei 11,852.853;

KRIZBAI 1. GYÖRGY : Az iskolai törvényeket 1643 junius 25-én a debreceni kollégiumban írta alá Georgius Krizbai 1644-ben fogarasi diák. Tanulmányai végeztével néhány évig Hajdúböszörményben tanított, majd 1647-ben külföldi tanulmányútra indult. Előbb a franekeri egyetemre iratkozott be (május 13), majd az utrechti universitás hallgatója lett. 1648 Mindkét anyakönyvben „Georgius Farkas Krizbai” formában szerepel a neve, Franekerben az előbbiben hallgatott szakját és származási helyét is jelezték:

„Ungarns Theol. Stud”. Angliai tanulmányát egy kiadatlan levél és könyvtárának 34 angol nyelvű kötete bizonyítja.

Külföldi pergrinációiról hazatérve az Ugocsa megyei Salánkon lett lelkész (1654), de 1657 tavaszán már Beregszászon töltötte be az egyik lelkészi állást s egyben a beregi egyházmegye esperesi tisztét is viselte. Egy pár évig Munkácson református lelkész, majd 163 júniusában Debrecenbe került. Itt szinte egy évtizedig szolgált, neve több akadémiai disputáció ajánlásában is előfordul. 1673-ban már Bánfi Dénes erdélyi főúr udvari papja. Itt azonban nem szolgált hosszú ideig, 1674 első felében kb 50 éves korában elhunyt. Végrendeletében könyvtárát hitsorosai községének adományozta, megosztva ezt Debrecen és Kolozsvár között. Krizbai tékája kb. 116 kötetből állott. A kolozsvári kollégium könyvtárosai Krizbai könyveiről listát készítettek s a kötetekbe is beírták a hagyományozó nevét: „Est Coll(egii) Claud(iaci) ex lega(tione) Claris(simi) Krizbai”. Sipos Gábor :A kolozsvári református kollégium a XVII században (Olvas72