Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára (1542-1860)

A barcasági és királyföldi magyar protestáns egyházi és világi értelmiségiek névtára (1542-1860)

zett. Ebben az időben Körösi Csorna Sándor példája lebegett előtte, ezért érettségi után a török nyelvet tanulmányozta. Pesten a keleti nyelvek tudósának, Repiczky Jánosnak kiváló tanítványa lett s emellett teológiát is tanult. Pesten Hunfalvi János támogatását is élvezte. 1855-ben Bécsbe ment, 1856-ban az osztrák belügyminisztériumban dolgozott. Ebben az időben verseit kötetbe foglalja: A magyarok kürtje, Bécs, 1857, Kordalok, Bécs 1859. 1859-ben hazalátogat s bejárta Háromszéket is. 1860-ban Pestre ment, hogy bevégezze teológiai tanulmányait. Ekkor a Táncsics Mihály féle mozgalomban részes, részt vett egy Habsburg-ellenes ifjúsági tüntetésben, emiatt 1860-ban bebörtönözték. Hat hónapi budai várfogságából legyengülve szabadult ki. Fogsága élményeit a Börtön dalokban, 1861, írja le, de emellett néhány népköltészeti írása a csángók múltjával foglalkozik. 1862-ben hazajött és hosszú szenvedés után a brassói kórházban halt meg. írod. Ifj. Ábrányi Kornél: Zajzoni Rab István, Pesti Napló, 1883; Végh Mátyás: Zajzoni Rab István életrajza. Brassó, 1887; Zajzoni Rab István: Válogatott versek. Halász Gyula kiadása, B., 1957; Erdélyi Pál: Adatok Zajzoni Rab István életéhez. - Erdélyi Múzeum, 1931, 10-12 szám; 409-420; Fodor Sándor: Zajzoni Rab István (1832-1862). - Művelődés 1973, 3. szám, 46-47; Zajzoni Rab István levele Pap György zajzoni ev. lelkészhez (Nagyvárad, 1855 szept. 25/uo. 47; Kelemen Kálmán: A csángók, h.n. 1975, 283-320; Mátis Bálint: Zajzoni Rab István Csángó költö életrajza. CsN. 1923,22-32; MIKK158 -159. Erdély zugából. Zajzoni Rab István prózája. Kiadja a Zajzoni Rab István Líceum Szecseleváros (Négyfalu) 1992.

109