Zsilinszky Mihály: Keresztyén hit- és erkölcstan főgymnasiumi és főreáltanodai protestáns ifjúság számára (Budapest, 1891)

Előszó

IV

által elérendő szent célnak keresése a feladatunk, mely magasztos feladat — amint mindnyájan sajnosán tapasztaljuk —- mai nap annál nehezebb, mennél nagyobbak és elterjedtebbek azon materialistikus és bizonyos romlásra vivő nézetek és befolyások, melyek a Krisztus evangyéliomának szinte ezredek viharaival szerencsésen megküzdött erejét és tekintélyét minduntalan gyengíteni és lerontani akarják. Nekünk a gymnasiumi nevelés általános célján felül, keresztyéni szempontból, kiváltképen arra kell törekednünk, hogy a kezünkre bizott növendékek keblében oly lelki erőt ébresszünk, »mely a hit, remény és szeretet országában gyökerezvén, a növendékek erkölcsi öntudatát folyton ébren tartsa, szivök romlat- lanságát megőrizze, s oly szentelt érzületet keltsen szivökben, mely amellett, hogy a vallást oly kincsnek tekinti, mint amely egyedül ád valódi becset életünknek, megszenteli akaratunkat, nemesiti örömeinket, vigasztal búnkban, bátorít a vészben s nem hagy el a halálban ; nemcsak tisztelő kegyelettel zárja magába azok emlékét, kik az emberiség legfőbb javaiért áldozták fel magokat, hanem az egyháztörténelmi példákon lelkesülve, mások boldogitásán odaadó buzgósággal munkálkodik s ebben leli saját boldogságát.« — Ezen magas célt az evang. egyházegyetem oly módon tartja elérhetőnek a felgymná- siumban, hogy az V. és VI. osztályokban a biblia alapos ismertetését, VII-ben az egyháztörténelem oknyomozó előadását s végre befejezésül a VIII-ban a keresztyén hit- és erkölcstan tanítását sürgeti. És pedig igen helyesen ; mert igy logikai rendben van kijelölve a teendő, nevezetesen hogy elébb a keresztyénség alapja, aztán fejlődése adassék elő, mert csak úgy lehet megértetni a jelenkori álláspontjára kifejlett kér. tudományt. Aki a keresztyénség fájának életerős gyökerét, lombkoronája növését és