Sokoray Miklós: Jegyzetek Dr. Luther Márton Kis Kátéjához

I. A tízparancsolat

1 -tői december 31-ig tart. Az egyházi év beosztása pedig ez: két fél-re osztjuk az egyházi esztendőt. Az első fele az ünnepes, második fele az íinnepnélkűli félév. Az ünnepes félévben három ünnepkört különböztetünk meg: a karácsonyi, a húsvéti és a pünkösdi ünnepkört. Az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek ünnepkörét.

A karácsonyi ünnepkörrel kezdődik az egyházi esztendő és pedig Advent első vasárnapjával, amely november utolsó, — vagy december első vasárnapjára esik. Összesen 4 ádventi vasárnap van. (Advent azt jelenti : eljövetel; Krisztus eljövetele.) Dec. 25-én és 26-án van Karácsony, Krisztus születésének ünnepe. Nyolcad napra Új-év: ez Jézus nevenapja és a polgári év kezdete. Jan 6-a Vízkereszt: a napkeleti bölcsek ünnepe. — Ezután kezdődik a húsvéti ünnepkör, a Vízkereszt utáni vasárnapokkal. Ezek száma lehet 2—6, aszerint, hogy Húsvét előbb vagy utóbb esik. Húsvét pedig esik a tavaszi (márc. 21 éré következő) első holdtölte utáni vasárnapra, tehát eshetik márc. 22-től április 25 ig. A vízkereszt utáni vasárnapokra következik Hetvened, Hatvanad, és Ötvened vasárnap, mert körülbelül ennyi nappal esnek Húsvét előtt Azután jön a 6 böjti vasárnap. Böjt Jézus szenvedésére emlékezteti A hatodik böjti vasárnap neve Virágvasárnap, ezen a napon vonult be Jézus virágok között Jeruzsálembe. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét. Nagycsütörtökön szerezte Jézus az Úrvacsorát. Nagypénteken feszítették keresztre. Ez a mi legnagyobb ünnepünk. Húsvétvasárnap és Húsvét hétfő Jézus feltámadásának az ünnepe. Ezzel végződik a böjt. Húsvét után 5 vasárnap van, de ez a 40 napi idő már az öröm ideje. A Húsvét utáni negyvenedik napon van Áldozócsütörtök, Jézus mennybe menetelének ünnepe. — Áldozócsütörtök után van 1 vasárnap (exandi) s ezzel kezdődik a pünkösdi ünnepkör. Ehhez egy hétre, vagy Áldozócsütörtökhöz 10 napra

10