Sokoray Miklós: Jegyzetek Dr. Luther Márton Kis Kátéjához

I. A tízparancsolat

az igaz. Esküdni csak igen fontos esetekben szabad, pl. házasságkötéskor, hivctalbalépéskor, a bíróság élőit Es- küdözni a mindennapi életben sohasem szabad. Némelyeknek igen rossz szokása, hogy minduntalan ilyesmi szalad ki a szájukon: Isten bizony! Az igaz ember mindig igazat mond nincs szüksége tehát az esküdö- zésre. Vétkeznek még az esküvel, akik hamisan esküsznek és az esküszegők.

Igéz Isten nevével az, aki rendkivüli vagy babonás dolgokat visz véghez úgy, mintha a hozzá való erőt, képességet Istentől kapta volna. így cselekesznek pl. a halottidézők, a szellemidézők; a kártyavetők; akik szemmel akarnak megverni, megrontani valamit; a ráolvasók; a varázslók Vétkezik az is, aki ezeknek hisz, vagy ilyenekre hallgat.

Hazudik az, aki mást mond, mint amit cselekszik, vagy ami igaz. A hazugság igen gyakori bűn. Isten nevével főkép az hazudik, aki magát vallásos, jámbor embernek mutatja de titokban sok rosszat cselekszik. Ezek a képmutatók; Jézus a farizeusokat, a magukat vallásosnak feltüntető zsidókat nevezte így.

Csal az Isten nevével az, aki Isten nevében kér, koldul, cselekszik vagy tenni akar valamit és a kapott segítséget aztán másra, talán éppen rosszra használja fel.

II. Megtartja a második parancsolatot az, aki Istent minden szükségében segítségül hívja, imádja és hálaadással dicsőíti.

Minden szükségünkben akkor hívjuk segítségül Istent, ha úgy teszünk, mint Jézus, aki fontos és nevezetes cselekedetei előtt az égre tekintett és Isten segítségét kérte. Nekünk minden munkánkat Isten nevében kell kezdenünk és végeznünk, nem pedig csak akkor kiáltani Istenhez, amikor bajban vagyunk.

7