Pálfy József: A keresztyén anyaszentegyház története a magyar protestáns egyház részletesebb történetével - Protestáns középiskolák, tanítóképzők és felső leányiskolák számára (Budapest, 1917)
Harmadik rész - A protestáns egyház története Magyarországban. 1517-1917 - 19. Fejezet. A hitjavítás elterjedése Magyarhonban a bécsi békekötés törvénybeiktatásáig
— 94 — Ugyancsak a dunántúli részekben sokat tettek az evan- géliomi hit elterjedésére nézve: a kemenesi vidéken az ostffi- asszonyfai Ostffy-család; Zalában és Vas megye délnyugoti részeiben Lendvai Bánfy Miklós s ennek udvari papja KulcsárGyörgy; Enyingi Török Bálint, Pápa földesura, kinek Veszprém- és Somogymegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. — A dunai alsó megyékben, Tolnában, Somogybán és Baranyában Eszéki Imre, a wittenbergi egyetem egyik növendéke terjesztette a török uralom alatt levő lakosok közt az evangéliomot és kívüle Sztárai Mihály tolnai és Szegedi Kis István laskói papok, kik püspöki vagy szuperintendensi címet is viseltek, hirdették az evangéliomi tanokat. 109. §. Folytatás. Sopron, Győr, Rév-Komárom és Pápa reformációja. Sopron lakosai nagy hajlamot mutattak a reformáció iránt még a mohácsi vész előtt. 1557-ben evangélikus gimnáziumot állítottak fel, 1565-ben pedig már az egész városi tanács az evang. hitet vallotta, s a híres Gerengel Simont hívta meg lelkészül. Győr városában valószínűleg a Ferdinánd által oda küldött német várőrség terjesztette el a hitjavítást, az első evang. lelkészt is Rueber János várparancsnoktól nyerte. Rév-Komáromban szintén a várőrségbeli német prot. katonák hintették el s gyökereztették meg az evang. hitet. Pápa városának Bálint pap volt reformátora s első lelkésze. — Ugyanitt 1531-ben már virágzó főiskola és utóbb könyvnyomda is volt. 110. §. F ol y t a t á s. Magyarország többi részeinek reformációja. A Duna mentében Pestig Sztárai Mihály, Szegedi Kis István terjesztették az evangéliomi tudományt. A Bán- s ágban szabadon terjedhetett a reformáció, hathátósan se-
