Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 5. A biblia mint a könyvek könyve
9 hatották át a tömeget, a babyloni fogság alatt és után pedig a zsidó vallás mindinkább törvényvallássá lett, vagyis aprólékos törvényekké merevedett, melyek ugy- szólva az emberi élet minden percét szabályozták, (Különösen jellemző a szombat külső megünneplése!) Ilyennnek látjuk a zsidó vallást Jézus fellépése korában is, midőn a főpapok (Hannás, Kaifás) a törvény betűjének hirdetői, az Írástudók (rabbik) annak magyarázói, a farizeusok pedig hajszálnyi pontossággal betartói, de lelkűk elfásult, üres maradt. Velők szemben a sadduceu- sok, a zsidó arisztokrácia, a rómaiakhoz húztak és a vallás dolgában többnyire közönyösek maradtak, mig az u. n. esseuusok szerzetesi szabályok szerint éltek. Az egész zsidó népet pedig áthatották a messiási váradalmak, melyek később oly csodásán teljesültek Jézusban. A zsidó és keresztyén vallások hatása alatt alkotta meg vallását az arab Mohamed, (570—632 Kr. u.), aki vizionalis sugallások alapján lépett föl mint a próféták pecsétje. Tana („az iszlám-megnyugvás“) 5 pilléren nyugszik: 1.) Az Alláh és Mohamedben való hit. 2 ) Naponként ötszöri ima. 3.) Alamizsnálkodás. 4 ) Böjtölés. 5.) Mekkái zarándoklat. E tanokat tartalmazza a Korán és Szauna (hagyományok). Az iszlám főbb szektái : a szunniták, siiták, charidjiták. ^ . 5. A biblia mint a könyvek könyve. A történeti vallások mindegyikénél találkozunk szentkönyvekkel, ilyenek a konfucinsi 9 könyv, az ind Védák, a buddhista sTripitaka, a perzsa Aveszta, az arab Korán, valamennyit azonban felülmúlja a Biblia, melynek Ószövetségi része összeköt a zsidósággal (de elválaszt tőle a Talmud), újszövetségi része pedig tkpi alapja a keresztyén vallásnak. A biblia Isten kijelentése, de mai felfogásunk szerint nem abban az értelemben, mintha minden betűje Istentől Íródott, vagy sugalmaztatott volna, hanem azt a helyesebb felfogást valljuk, hogy a biblia neve alatt összefoglalt különféle tartalmú és értékű könyveket mintegy 800 — 1000 évre terjedő idő alatt emberek ittak, bár ezeknek az anyagarészben régebbi időkre megy vissza, akiket belső isteni sugalom jutatott el a fenséges vallásos erkölcsi igazságokra. Ez azonban nem
