Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 6. A keresztyénség lényege
11 meg ezrek élményei (megtérések) bizonyítják, hogy ez mennyire lehetséges. y A keresztyén vallás a legtökéletesebb vallás, a vallási eszmény megvalósulása. A keresztyénség egyedül- valósága, lényege magának Jézusnak a személyiségében rejlik, azért legjobban úgy ismerjük föl, ha Jézusnak az Istenhez és az emberiséghez (világhoz) való viszonyát vesszük szem ügyre. Az elsőt az * Istenfiuság a másikat az „emberszeretet“ szóval jellemezhetjük. 1.) A keresztyénség és zsidóság istenfogalma közös alapon nyugszik, Isten nem azonos a természettel, nem egy a világegyetemmel, amint az u. n. panteizmus tanítja, hanem a vi- lágfelett álló abszolút személyiség, aki rajta végtelen szabadsággal uralkodik De zsidó (és általában sémi) felfogás szerint az Isten még felhőtrónuson ül, honnan kényuri hatalommal küldi parancsait az emberekhez. Az Isten az ur, az ember a rabszolga, Jézus evangéliuma száműzi az Istenhez való viszonyunkból a félelmet és szolgaságot, midőn azt tanítja, hogy Isten szerető atyánk és mi az ő gyermekei vagyunk. 2.) Jézusnak embertársaihoz való viszonyát a szeretet jellemezte. Életét, tanát, működése minden mozzanatát csodálatos, a maga nemében páratlan szeretet hatja át. Ezért ez lesz erkölcstanának a középpontja, minden erkölcsi cselekvés alapja, feltétele, a törvény beteljesítése. (János evangéliuma, 1 Kor. 13) Szeretete megnyilvánul megváltó müvében is, mely által az emberiséget a törvény átkától, a halál félelmétől megszabadítja és az Isten országát nyitja meg előtte. Az Istenfiuságon és szereteten kívül még 2 vonás jellemzi a keresztyén vallást. 3.) Jézus ugyanis Isten törvényének külső és betüszerinti betöltését, a szellem szerint való betöltését hangoztatja és Istennek lélekben való imádásál megköveteli. A külső vallásos cselekményektől (imádság, alamizsnálkodás, böjt) megtagadja az erkölcsi értéket, ha nem a belsőből fakadnak. Az emberről való nézete is ezt a vonást viseli magán. Az ókorban hiányzik az erkölcsileg szabad személyiség fogalma, csak a férfi és szabadpolgár volt ember. A ke- resztyénségben ellenben az ember mint ember érvénye6. A keresztyénség lényege.
