Geduly Lajos: Evangéliumi keresztény vallástan - A népiskolák felsőbb s a középiskolák alsóbb osztályai számára, ugyszintén ismétlősöknek s konfirmandusoknak (Ujpest, 1898)
Második rész: Egyháztörténet
55 katholikus hitre, de ezek nem térhetlek át az evangélikus egyházba. Mária Terézia alatt sem volt különb sorsuk az evangélikusoknak, Hivatalt nem kaptak, főiskolákat nem alapíthattak; vegyes házasságból a gyermekeket mind a római katholikus egyházban kellett megkeresztelniük és a római katholikus iskolába járatniok. S igy valóban csoda és csak az isteni gondviselés véghetetlen kegyelmi ténye, hogy a protestánsok végkép ki nem pusztittattak magyar hazánkban. A jólelkü és erélyes uralkodó, II. József, véget akart vetni minden zaklatásnak az ő »türelmiparancsával*, midőn 1781-ben kelt rendeletével megengedi az evangélikusoknak, hogy templomot és iskolát építhetnek, azonban torony és harang nélkül; lelkészt és tanítót választhatnak ; iskoláikat önállóan vezethetik; hivatalt viselhetnek, birtokot szerezhetnek. Ellenben nem kell meg- tartaniok a pápista ünnepeket, sem Szűz Máriára és a szentekre esküdniük. Az evangélikus egyháznak csaknem minden jogát és vallásszabadságát visszaadta az igazságos király, II. Lápot és pedig az 1790—91-iki 26. törvényczikk által; ez protestáns egyházunknak sarkalatos törvénye és megszünteti az üldöztetést. Tökéletesbitette ezt az 1843-dik évben tartott országgyűlés azzal, hogy kimondta, miszerint vegyes párokat csak úgy mint a római katholikus pap, az evangélikus lelkész is összeadhat végérvényesen. Az 1848-ik évi törvényczikk teljes jogegyenlőséget és viszonosságot állapit meg a keresztény egyházakra nézve. Az 1868. évi törvényczikk a kitérést teljesen szabadnak nyilvánítja s kimondja, hogy a fiuk apjuk, a leáuyok anyjuk vallását kövessék ; mindennemű téritvény törvény- ellenes és semmis; a keresztény egyházak a temetőt közösen használhatják.
