Pröhle Henrik: Keresztyén vallástan Luther Kis kátéja nyomán - Népiskolák felső-, polgári- és középiskolák alsó osztályai számára (Pozsony, 1929)

I. A kis káté szövege

13 NEGYEDIK FŐRÉSZ. A KERESZTSÉG SZENTSÉGE. Mi a keresztség? A keresztség nemcsak puszta víz, hanem oly víz, mely Isten parancsolatában foglaltatik s Isten igéjével van össze­kötve. Melyik az Istennek ez az igéje? Fz az, mikor Krisztus Urunk Máté evangéliomának utolsó része szerint így szól: Menjetek el széles e világra s tanítsa­tok minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiú­nak és Szentiéleknek nevében. Mit ád vagy használ a keresztség? Eszközli a bűnök bocsánatát, megszabadít a haláltól és ördögtől s örök üdvösséget nyújt mindazoknak, akik Isten igéjében és Ígéretében hisznek. Melyik az Istennek ez az igéje és ígérete? Fz az, mikor Krisztus Urunk Márk evangéliomának utolsó része szerint így szól: Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. Miként tehet a víz ily nagy dolgokat? A víz ugyan magában véve nem teszi, hanem Isten igéje, mely a vízzel együtt van és a hit, mely ebben az igében bízik. Mert Isten igéje nélkül a víz csak közönséges víz és nem ke- resztség;,.de Isten igéjével együtt keresztség, vagyis kegye­lemnek és új életnek vize s a Szén tiél ek'ben való újjászületés­nek fürdője, miként Pál apostol Titushoz írt levelének harma­dik részében mondja: „Isten megtartott minket az újjászüle­tésnek és a Szentlélek megújításának fürdője által, melyet bő­ségesen kiöntött ránk a mi Megtartónk, Jézus Krisztus által, hogy megigazulván az ő kegyelméből, legyünk reménység szerint örök élet örökösei. Ez bizonnyal igaz.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom