Scheller Arnold: Hasonlatok a kátéhoz - Segédkönyv a népiskolák, konfirmandusok és ismétlő iskolások vallásoktatásához (Orosháza, 1904)
Első rész - Az Úrnak 10 parancsolatjáról - III-ik parancsolat
17 szül áll dolguk. így szorongat bennünket keresztyéneket is gyakorta az ellenség t. i. a mi bűnös gondolatunk, de van még egy biztos helyünk, hol védve vagyunk ez ellenség támadása ellen s ez a templom. De ha ide is beférkőzhetnek a bűnös gondolatok, akkor természetesen rosszul áll már ügyünk. Ha a régi görögöknél üldöztek valakit s veszélyben volt elanrivira, hogy megakarták ölni, akkor menedéket keresett a templomban. Ott nem csinálhattak vele semmit, mert e helynek szentsége szent borzadálylyal töltötte el az üldözőket. Mennyivel inkább kellene a keresztyénnek eszébe vennie, ha átlépi az Isten házának küszöbét : A föld, a melyen állasz, szent föld ! Ismét mások eljárnak ugyan a templomba s talán szorgalmasan és igaz, jámbor gondolatokkal eltelve. Ámde ezt ők inkább csak szokásból teszik. Nem igen, vagy éppenséggel nem figyelnek a\ Isten igéjére, mintha aludnának. Hasonlatosak ezek azokhoz, kik a piacra mennek, hogy bevásároljanak, de ott elfelejtik őzt, a mit venni akartok s üresen térnek vissza; hasonlatosak azon emberekhez, kik nagy s szép vidéken utaznak, de a helyett, hogy körültekintenének, a helyett, hogy örömmel megnéznék mindazt, a mi csak látni való kínálkozik, mintha álmodnának, úgy mennek végig az úton, s ha haza érkeznek, semmiről sem tudnak beszélni. Mindegek emberek, kik Isten igéjét s annak hirdetését többé vagy lievésbbé megvetik. Oh de mi ne kövessük őket, hanem (az Isten igéjét) „szentnek tartsuk, örömest hallgassuk és tanuljuk." A mint az Isten neve (2 par.), úgy Istennek igéje is szent célok használatára adatott nekünk. Ha valami drága tárgy van birtokunkban, megbecsüljük azt. Isten igéje a mi legdrágább és legszentebb tulajdonunk, tartsuk is azt szentnek s örömest hallgassuk és tanuljuk. „Hallgassuk." Nemde, ha valakivel szívesen elbeszélgetünk és az, a kiről jó véleménynyel vagyunk, elfordul tőlünk s beszédünket megveti, mély fájdalmat okoz lelkűnknek. Ha Isten a prédikátió és az ő igéje ál1 tál akarja nekünk nyújtani azt, a mire szükségünk 2