Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1892-01-01 / 6. szám

114

elzüllött, ezen körülmény az „Észrevétel“ rovatban — az első két esetben a tartózkodási hely megjelölése mellett — megjegyzendő.

2. Ha a véd köteles az egyetlen unokát megillető kevezményre tart igényt, a családtagok következő rendben Írandók be: a) a nagyapa, b) a nagyanya, c) ezek valamennyi fiai és leányai, feleségeikkel és férjeikkel együtt, d) ezen fiuk és leányok házasságából származott gyermekek. A d) alatt jelzett egyének, ha több családhoz tartoznak, mindig közvetlenül szülőik után és pedig az első pont alatt foglalt szabályok szerint sorolandók fel.

3. Ha a kedvezmény az egyetlen vő czimén vétetik igénybe, az ipa és a vő családja, külön-külön az 1. pont alatt foglalt szabályok szerint kimutatandó.“

Ha a hadköteles egyén anyja újra férjhez ment, úgy ennek a honvéd, m. k. min. 1871. 32300. «zámu és 1873. jan. 1. 100. számú rend. értelmében nemcsak első, hanem második házasságából származott gyermekeit, második férjét, s ha ez özvegy, ennek első nejétől származott gyermekeit is fel kell venni a családi értesítőbe. Ha pedig a vő érdekében történik a felszólamlás, akkor bevezetendő az após és anyós minden gyermeke, sőt még a férjhez ment leányoknak családjai is.

A mig azonban ezen adatok kitüntetése okvetlenül szükséges, addig „az anyakönyvvezetők oly megjegyzéseket, melyek a sorozó bizottság határozatára közvetlen befolyással bírhatnak, mellőzni tartoznak.“ (Védtörv. utas. 56. §. 3. pont.)

Ezen családi értesítők „később is újból használhatók", ha azok illetékes kiállítói azokban a körülmények változatlan fönnállását igazolják, vagy ha a beállott változásokat azokra pontosan feljegyzik.“ (Yédtörv. .utas. 56. §. 7. pont.)

A családi értesítők bélyegzésére vonatkozó szabályokat megtaláljuk a m. k. pénzügym. 1891. okt. 8-án kelt s a vall. és közokt. m. k. min. által 1891. nov. 4. 46808. sz. a. közlött következő „Hirdetmény“-ében :

„A családi értesítők, mint összesített anyakönyvi kivonatok a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok (1885. évi) hivatalos összeállításának kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 6. tételéhez tartozó jegyzet első bekezdése értelmében annyiszor igénylik a törvényes 50 krnyi bélyegilletéket, a hány születési (keresztelési), esketésí, vagy halálozási eset az anyakönyv alapján azokban tanusittatik.

Kivétetnek: I. Azok a családi értesítők, melyek oly bélyegmentes folyamodványokhoz csatoltatnak, melyekben