Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1891-12-01 / 5. szám
83 egyéb hivatalos kiadványokban a helység neve mellé a megye neve is feljegyeztessék.“ (Helytartótan. 1862. márez. 12. 4949.) A fent idézett m. rendeletek szerint nem helyes és nem engedhető meg, hogy a lelkész a törvénytelenül született, de a szülők későbbi házassága folytán törvényesített gyermekek keresztleveleinek megfelelő rovatába egyszerűen oda írja, hogy „törvényes4, s a .Jegyzet“ rovatban foglaltakat kihagyja. Miután azonban a törvénytelen származás a közéletben senkinek sem szolgál előnyére, czélsze- rííbbnek tartom, ha a lelkész az ily egyéneknek nem születési (keresztelési) anyakönyvi kivonatot, hanem születési (keresztelési) bizonyítványt állít ki, mely bizonyítványban a „Származás“ és „Jegyzet“ rovatokban foglaltakon kívül az anyakönyv minden egyéb adatai helyet foglalhatnak. A mi az anyakönyvi kivonatok bélyegzését illeti, arra nézve az „Illetéki Díjjegyzék“ 6. tételszáma így rendelkezik: „Az anyakönyvi kivonatok, azaz kivonatok a születési, keresztelési, esketési vagy halálozási sorkönyvekből, vagy születési, keresztelési, egybekelést halotti bizonyítványok ivenként 50 krnyi bélyegilleték alá esnek. Ha pedig 2 vagy több születés, keresztelés, egybekelés vagy halálozási eset egy kiadványban bizonyittatik, az 60 kros illeték annyiszor fizetendő, ahány eset tanusíttatik.“ A bélyegilleték pedig, úgy az anyakönyvi kivonatok, mint az alább következő bélyegköteles okiratoknál a „Bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása. 1885.“ 20. §-a értelmében a „megfelelő bélyegjegy szabályszerű használata által rovatík le, mely tekintetben az alapelv az, hogy a bélyegköteles okirat, vagy iromány a szabályszerű bélyeggel eleve ellátott papíron állittassék ki s a bélyegilleték lerovása végett a megszabott értékű bélyegjegy az okirat vagy iromány ivének első lapjára oly módon ragasztassék fel, hogy az irat szövegének legalább egy sora, nem pedig az irat ezime, a bélyegjegy alsó színes részén keresztül iras- sék. Az okiratra a kiállítás után utólag felragasztott bélyegjegy nem létezőnek tekintetik.“ A bélyegjegy — a 43. §. szerint —■ nem létezőnek tekintendő s az irattal, melyre az felragasztatott, mint bélyegtelennel kell elbánni, ha: a) a bélyegjegy alakjára nézve csonka ; b) ha a bélyeg jegy alkatrészei egymástól elVálasztattak és ismét összeillesztettek; c) ha a bélyegjegy nem szabályszerűen ragasztatott fel; d) ha a bélyegjegy a keresztülirás eseteiben vagy épen nem vagy nem sza- bályszerüleg Íratott keresztül.“ A használhatlanná vált bélyegjegyek — az 67. §. szerint —
