Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1891-09-01 / 1-2. szám
19 3) A közép -korban keveset fejlődött a daemonologia, <1« a gyakorlati eletben annál nagyobb jelentőséget nyert. A germán és tót népnél erős gyökeret vert a szellemekben való hit s ezen korból valók a boszorkányperek és istenítéletek, melyek az ördöggel szövetségben levőknek gondolt egyéneken végrehajtattak. A nép bitében a szentek ntán következnek az angyalok s mindannyian esodatörténetekkel voltak fölékesitve. Könyves Kálmán magyarok királya (1094—1114) az által vált híressé a törvényhozás terén, hogy kikelt az ördögök és boszorkányokban való hit ellen s beszüntette a boszorkányi pereket. („De strigiis, quae non sunt, nulla questio fiat.*) A sch o 1 a s t i k u sok az elméleti részben — mint minden téren — szőrszálhasogatásba estek, így pl. azon okoskodtak, váljon az angyalok a látható világgal egy időben teremtettek-e; váljon a jó angyalok önerejükből, vagy Isten kegyelméből maradtak vissza a bukástól. Akadtak közvetítők is, kik az isteni kegyelem dynamikus hatása mellett, az angyalok szabad akaratát hangsúlyozták. Ekkor ismét ez a kérdés merült fel : váljon az isteni kegyelem által való megerősítésük előbb szerzett érdemekért történt-e? Arra a kérdésre: mi hát az angyal? a scholastikusok így feleinek : az angyal tisztán szellem, de megjelenése alkalmával testet ölthet, a működéshez szükséges tagokkal; mindig bizonyos helyen van, de nem tért betöltőleg, hanem csak a mily körre működése kiterjed ; mozoghat szabadon egyik helyről a másikra, de nem mint a test — test által, hanem akarat-mozgása által; beszélhet társával, de nem szóval, hanem gondolatközlés által s e tekintetben sem tér, sem idő nem korlátolhatja. Az angyalok feje Mihály arkangyal. Az ördögök nagyravágyásból vétkeztek s élnek a kisértésekben, melyek az embert folyton ostromolják. (Aquinói Tamás.) 4) Az ó-protestáns dogmatikusok az angyalokat segítő hatalmaknak tartották, de tiszteletöket elvetették. A speculatio terén ők is scholastikába estek, mert nem tudtak megegyezni azon eredeti erkölcsi állapot meghatározás birtokában, mely jóra vagy roszra irányulhat. Az ördög, az ember lelkét s testét egyaránt megszállhatja („obsessio diabolica est duplex: spirituális et corporalis“), s ez a kisértés útján történik. Az ördögök a születendő gyermeket felcserélik szörnyekkel, minthogy az angyalok nemzeni nem tudnak, a szörnyeknek apja nem lehet más, mint az ördög. A monstrumok oly emberek által is nemzetnek, kiknek phantasiáját ez ördög fölzavarta. Az Ördögök működését korlátozzák az angyalok s az isteni gondviselés.
