Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1890-11-01 / 4. szám

költségén küldtek ki: „Extra regnum ad lóra studii, ubi proficere valeant.“ mondja Fejér „Codex dipl.“-ban. Szerzetesek világi papok, prépostok, esperesek, sőt püspökök is sokan végezték tanulmányaikat, külföldön és pedig oly sikerrel, hogy közülök többen doktori ezimet nyertek, mint Bánfy Lukács, Héderváry Saul püspökük Később, a reformátióhoz közelebb eső időkben a németországi egyetemek, köztük különösen a wittembergai. kaptak nagy hírre. Wittembergben 1502-ben alapította Bölcs Frigyes az egyetemet, s Luthert 150'-ban hívta meg tanárnak. Ez által meg lett alapítva az egyetemnek úgy jövője, mint nagy hire, a mennyiben innen indultak ki Luther közvetítésével a mozgalmak a scholasztika megdöntésére, népszerű iratok közre- bocsájtására s az erkölcsök tisztítására. Midőn aztán Luther szakított a római egyházzal s e világra szóló eseménynek hire bejárta egész Európát, akkor felkelt az érdeklődés iránta mindenütt, ki lehet azon ember, a ki ilyen tant mer hirdetni? Kiváncsiak úgy. mint olyanok, kik isteni szózatot láttak a nagy reformátor beszédéhen, tömegesen tódultak a wittembergi egyetemre, hogy saját füleikkel hallják, vájjon igaz-e minden, a mit beszél immár fű. fa, virág? Magyarokban sem volt hiány a hallgatók s tanulni vágyók között, sőt számuk mindinkább növekedett, midőn egyesek hazatérve elmondták tapasztalataikat s hirdetőivé lettek az evangéliumnak. De ki is állhatna ellent az isteni ige hivó szózatának? Bucsúhely lett Wittemberg, szentje a Luther ajkáról elhangzó ige!

A magyarhoni hitjavítás egyik Írója névszerint elősorolja azon férfiakat, kik e búcsújára helyet meglátogatták s ottan a megújított hit tanait hallgatták. Nekünk szükségtelen lenne ezeket mind felsorolnunk, legyen elég, ha megemlítjük legnagyobb reformátorunkat Dévai Biró Mátyást, ki életében háromszor volt Wittembergben, Sztáray Mihály Sárospatak reformátorát, Ozoray Imre békési papot, Batizi Andrást, Erdősy Jánost, Kálmáncsehit, kik mindannyian meglátogatták az evangélmi tan eredeti forrását, Franki szerint 1525-től 159‘J-ig több, mint 1000 magyar ifjú járt Wittembergben; oly szám, mely kétségtelenné teszi a rendkívüli érdeklődést. De ez csak a wittembergi egyetemre áll; hányán lehettek még ezeken kívül, kik más egyetemeket kerestek fel, részint azért, mert nem voltak oly távol, részint kifejlettebb szervezetük miatt, mert Wittembergben csak a hittani cathedra volt kitűnő. Tekintetbe véve most már azt, hogy Luther tanainak Európa összes egyetemein voltak pártolói, hogy nem volt egy sem, hol nem beszéltek volna róla, úgy elmondhatjuk, miszerint a külföldi egyetemek látogatása s az azokon való tanulás egyik leghatalmasabb terjesztője lett a hitjavításnak, mert hiszen az