Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-05-01 / 10. szám
208 a Zarathustra hittanába, de eddig alvó rügyekként szunyadtak a zsidók hittudatában s fejlődésnek csak akkor indultak, midőn a talaj történetileg kellően előkészíttetett számukra. A túlvilágról szóló nézet ennek előtte a következő volt: A lélek a test fölbomlása után a Seolba jut, mely a föld kérge alatt külön világot képez. Ezen alvilágba került lélek árnyékszerű testalakot ölt s cselekvés nélküli, quietistikus életet él. Mint a csel. kv. 23. 8. v.-ből értesülünk, a sadduceusok még Pál apostol idejében is tagadták a lélek, angyal és ördög létezését s általában a túlvilági életre vonatkozó összes hitelveket, ezeket csupán a farizeusok fogadták el. (Folytatása következik). Az 1790/91-ik évi országgyűlés, kiváló tekintettel a vallásügyi törvényre.*) Irta: Jánosy Lajos. Nagy volt az öröm szép hazánkban, midőn II. József a beteg fejedelem 1790. januárius 28-iki rendeletével a türelmi parancson, a szerzetesekre és jobbágyságra vonatkozó intézkedésein kívül összes absolutistikus rendeletéit visszavonta s az ország kormányát abba az állapotba helyezte, melyben azt átvette. A megyék a nagy fejedelem ezen legnagyobb intézkedését, melyben önmagát győzte le, egy élet eszményét semmisítvén meg egyetlen tollvonással — az ő kitartó ellenállásuk eredményének tekintették s eltökélték magukat, hogy a trónörököst addig meg nem koronozzák, míg ez hitlevelében a nemzet összes jogait meg nem erősíti. Leopold megérkezvén Toscanából, hol fel világosodott szellemű, igazságos uralkodásával „a jó és bölcs fejedelem“ melléknevét vívta ki magának, márcz. 14-én kelt levelében tudósítá az országot elődje haláláról s a kormány átvételéről s egyúttal kijelenté, hogy koronáz- tatása s királyi esküje letétele végett az országgyűlést jövő junius havában okvetlenül megtartja. Márczius 29-én küldé szét meghívó leveleit, melyek a hongyűlést junius 6-ára közkívánat szerint távol minden idegen katonaságtól Budára hívták össze. Megkezdődtek a követválasztó és utasító megyei gyűlések. Három, egymástól nagyon is különböző párt volt ekkor az országban. Az elsőt *) Forrásokul: Irinyi József „Az 1790/1-iki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme“ czimü müvét, továbbá Horváth Mihály: „Magyarország történelmét“ használtam.
