Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-04-01 / 9. szám
179 nyegét. E belső reflexió által csakhamar rájött arra. hogy az ember hÚ9 állagát valamely belső életerő tartja tel, ez éltető elem pedig a test minden erében keringő v é r. A vérkeringés megszűntével kialszik az élet, meghűl, megrothad a test. Minthogy pedig a vérkeringés központja a szív, ez lett az életerő, az érzelem, a gondolkodás, — a lélek tanyája. — Innen van az, hogy a „léba szócska nem csak szivet, hanem értelmet, öntudatot, 9Őt lelkiismeretet, szóval az egész lelki embert jelenti. E fogalom megalkotásában a héberek nem elsők, már a persák is a vért tekintették a lélek székhelyének s ezért csupán vért áldoztak isteneiknek. 2. A szemlélődés folyamán pedig észrevett a héber a csillagok járásában bizonyos rendet, mely időközönként újra, m*g újra ismétlődött s eme észleletét évek hosszú során át megerősítette az égi testek pályafutása. Ebből azt következtette, hogy azon hatalom, mely a csillagok szabályszerű járását eszközli, mely valamennyit összetartja, — nem más, mint a felettük elterülő mennybolt. Midőn tehát a csillagok sokaságát egy egységben fogta fel, eljutott az égboltozat imádásáig. A belső reflexió és külső szemlélődés eredménye volt azon lépés, melyet a héberek a szellem Isten fogalmáig tettek. — Mert miként a testben mint érzékelhetőben lakik a láthatatlan lélek, úgy a csillagos menybóltban, mint tapasztalati világban lakik a láthatatlan nagy szellem, — az Isten. íme ! A mihez a természet imádók dualistikus hitelveikk'-l el nem jutottak, ahhoz a héberek fel tudtak emelkedni benső sugallat és élénk szemlélődés által. Természetesen az első fogalom, mely bennük Istenről keletkezett, a hatalom és mérhetlenség volt s ezt fejezi ki az El saddai. — El-saddai egyértelmű a zend Ahuramazda-val s jelenti a hatalomnak urát. Isten fenségének jelzésére használták az Adonaj (Úr,) szót is. A múlandó világgal ellentétben Jahvenak, az az: abso- lutnak, öröknek nevezték. — Mihely megszületett képzetükben az absolut, önmagában és önmagáért létező Isten fogalma, többi tulajdonságai, mint pl. szentség, bölcseség, igazságosság, jóság, kegyel- messég stb. szükségszerűen következtek. — De ezek csak a későbbi korban járultak a tisztult istenfogalotnhoz. — Történeti tény, hogy Mózes előtt a zsidók nem ismerték Jahvet. (Exod. 6. 2—3.) s Ábrahámnak mint Adonaj jelentette ki magát. — A szövetség jeléül, melyet Isten kötött Ábrahámmal, ő és utódai körűlmetélkedtek, — mely cselek vény valószínűleg az egyptomiaktól 15*
