Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-12-01 / 12. szám
KT» Ugyanis még budai prédikátorsága alatt irta a rszentek aluvásárol“ (de dormitione sanctorum) czimíi munkáját, melyben tagadja, hogy a szenteket az élők segítségül hívhatnák, s egyedüli közbenjáróul a Krisztust ismeri el. Ugyancsak ezen időben irta 52 tételét, melyben a tanszeríí reformátió rendszerét és czélját fejti ki tudományosan. Mindkét munka latin nyelven volt Írva s csak kéziratokban terjedt ugyan el, de hatásuk el nem maradt; mert különösen az utóbbi (52 tétel) kézikönyvül használtatott De müveinek hatását bizonyltja másrészt és különösen azon körülmény is, hogy egy ierenezrendi szerzetes Szegedi Gergely czáfoló munkát irt (Apologia) ellenük. Kevés tudomány nyal, de annál több durvasággal támadja Dévfty tételeit, őt magát pedig elvetemedett és tudatlan embernek nevezi. Azonban Dévay sem maradt adós a felelettel; mert Apologia czimmel viszon bírálatot irt és azt kinyomatandó Németországba utazott, s itt egykori tanulótársa és barátja, Vitus Fodor nürnbergi lelkész unszolására hozzá csatolta, Faber János bécsi püspök által való kihalIgattatásának leírását bécsi fogsága idejéből. Debreczeni prédikátorsága alatt írt egy magyar-nyelvű hittani kézikönyvet, melyet — Debreczenben nyomda nem lévén — Krakkóban nyomatott ki. Tartalma: a miatyánk és tízparancsolat magyarázata. Még sárvári tartózkodása alatt irt egy magyar nyelvtant is, melyet a Nádasdy által alapított ujszigeti nyomdában nyomatott ki. Eme műve azért is nevezetes, mert hihetőleg ez az első magyar könyv, mely magyar földön nyomatott. Az irodalomtörténet még mint ének szerzőről is megemlékezik róla és pedig méltán, mert egy régebben használt református énekes könyvben foglalt éneke helyet biztosít neki a XVI. század ének szerzői között. Dévay most vázolt szó és Írásbeli működését kezdetben Luther szellemében fejtette ki; azonban németországi útja alkalmával Bázelbe is ellátogatván, itt megismerkedett Grinaeus báseli tanár útján a helvét irányú reformátióval s viszatérte után ilyen értelemben kezdett tanítani, különösen az úrvacsorát illetőleg. Debreczeni működése, valamint itt kiadott bittani könyve már határozottan helvét reformátori irányú volt, úgy hogy ezért az eperjesi s annak vidékén működő lutheránus lelkészek bevádolták őt Luther előtt, mire nézve Luther ezen választ irta: „Felettébb csodálkozom a felett, a mint Dévay Mátyásról írtok . . . bármiként álljon a dolog, a sacramentariusok tudományát nem mi tőlünk tanulta.“ Egyébként a magyarhoni reformátorokra általában mindig nagyobb 2
