Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

tünk, lapunk fennállása biztosnak vehető. Van még ezenkívül 77 írt alaptőkénk, a mit azonban nem hogy kissebbiteni, hanem növelni szeretnénk, s csak a legvégső esetben nyúlnánk hozzá. Feltártuk a helyzetet őszintén, remélve, hogy ezáltal is gyarapítjuk a pártolást.

— A ..Gondolat“ tisztviselői kara a jelen számmal befejezi megbízatását. Ez alkalommal köszönetét mondunk a pozsonyi, soproni és eperjesi olvasó- illetve önképzőkörök ifjúságának a bizalomért, mely- Jyel minket megtiszteltek. Még csak most érezzük, mily nagy kitüntetést vettünk, midőn a feladat nagyságáról meggyőződtünk, melyet még a kezdet nehézségei is növeltek. ítéljék meg ők, vájjon eléggé előkészitettük-e a talajt a jövő nemzedék működésére, mi újra is csak köszönetét mondhatunk, hogy bizalmukkal módot nyújtottak jóakaratunk és igyekezetünk kifejtésére. — Soproni társszerkesztővé Stráner Vilmos III. é. theol. választatott meg a jövő évre. Pozsonyban szünidei pénztárossá tíolko Mihály II. é., szünidei ellenőrré pedig Hisz János IV. é, theologusok választtattak meg. A felelős szerkesztő, a pozsonyi és eperjesi társszerkesztő választása a jövő tanév elején ejtetik meg.

— A pozsonyi theol. akadémia „Olvasókörbe f. hó 12-én a délelőtti istenitisztelet után tartá zárógyülését. A tárgyalás főbb pontjai a következők voltak: Meghallgattattak a pénztár, laptár, könyvtárak és a „G o n d o 1 a tu megvizsgálására kiküldött bizottság jelentései, s az Elnök úr felkéretett, hogy az adatok felülvizsgálása Után az illető hivatalnokoknak az elvileg már megadott felmentvényt tényleg adja meg. Ezután megválasztatott a „Gondolat“ feljebb említett szünidei bizottsága. Soproni tlieologus testvéreinknek az önképző körük zárógyülését követő bucsúestélyről feladott üdvsürgünye, mint a hazai ev. theol. ifjúság testvéries egységének egyik újabb jele örömmel tudomásul vétetik. Végül több apróbb ügy elintézése után Sax Frigyes főjegyző felolvassa más helyen közlött visszapillantását, mire az Elnök, nt. dr. M aszny ik Endre tanár úr közlelkesedéssel fogadott meleg hangú válaszával újra meggyőzte az ifjúságot arról,, hogy valóban szeretettel viseltetik az ifjúság és ügyei iránt. Ezzel a gyűlés véget ért.

— A soproni főiskola ifjúsága jóltevőinek emlékére 1887. évi junius hó 15-én, délután 4 órakor a lyceum nagytermében hál a ünnepélyt rendezett a következő műsorozattal: 1. Bellini: Nyitány „Montecchi e C ap u 1 e tt iJ. Zongorán 4 kézre előadják Jenny 11.

IV. o. és Becht A. VI. o. t. 2. Emlék be szed. Tartja J a u sz Vilmos 111. é. theol. 3. Dán la: „Le Souvenir.“ Hegedűn előadja