Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-03-01 / 3. szám
Persze a reaetio sem maradt tétlenül. Metternich minden követ megmozgatott, hogy a haladók útjába gördítse s a mivel legtöbbet ért el, sikerült neki az országgyűlésen, különösen a felső táblán egy a sürgetett reformok által anyagilag fenyegetett reagáló, conservativ többséget szerveznie, melynek vezéralakjai eleinte Dessewfy Aurél, majd Apponyi György grófok voltak. 1848-ig e két párt küzdelme jellemzi a nemzet életét A küzdelem egyre élesebb, egyre hevesebb, a szabadelvű párt egyre több tért hódít. 1839-ben törvénybe igtattatik az örökváltság, az 1843 4-iki országgyűlésen a magyar nyelv, mint állami nyelv, teljes érvényre emelkedik. Az ellenzék főorganuma a Kossuth által szerkesztett „Pe9ti Hírlap“, melylyel Kossuth megteremtette a magyar politikai hirlapirodalmat, s a melyben az ő mesteri tollának bűvereje egyre szaporította a reformok híveinek számát 1845-től 47-ig a megyei asztalnál készítette elő Kossuth a tért, küzdve Metternich reactionárius intézkedései ellen, és szervezve az ellenzéket. 1847-ben szerkesztette az „Ellenzéki nyilatkozatot“, mely mint az ellenzék programmja az egybehívott országgyűlésre már az egész közvélemény kifejezője volt. A sarkalatos elv, melyhez e törekvések fűződtek, az 1791-iki X. t.-cz., mely szerint „Magyarország független szabad állam, mely semmi más országnak alávetve nincsen, 8 melyet nem önkényes rendeletekkel, hanem egyedül saját törvényei és szokásai szerint kell kormányozni.“ 1847. november 5-én nyilt meg a magyar történetben örökké emlé- zetes 1847/8. országgyűlés Pozsonyban. Kossuth vezérlete alatt han z- készen állott az ellenzék. Jelszava : „Haladni akarunk mindnyájan, de míg a conservativ párt Bécsnek tart, mi Budapest felé kívánunk haladni.“ ,S e pár szóban ki volt mondva az egész programra. Előre látható volt, hogy a mérkőzés végzetes leend. Az alsóház a trónhoz terjesztendő válaszfeliratban rá akart mutatni a bajok gyökerére és teljes reformálást követelt. A felsőház e javaslatot elvetette, az alsóház többsége is meghátrált, mire Kossuth kimondá: „Legyen tehát harcz és lesz harcz az utolsó perczig!“ — És úgy is lön. És ezzel elértünk a válságos esztendőhöz, midőn mindaz, mit a népek milliója eddig csak szive mélyén rejtegetett, mint a vulkán az égő köveket, kitört és elsöpörte a középkor elkésett vakondokait. Az első lökést az a nép adta meg, mely a szabadság zászlójával mindig előljárt, a lelkes franczia nép. A párizsi forradalom Ilire mint egy villamszikra járta be egész Európát és márcziusban megindul a forradalmak árja.
