Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-03-01 / 3. szám
58 egyenesen isteni megbízásra hivatkozott és mint Mohamedről beszélik, hogy tanait egy csomó papírra írva valamely kútból húzta ki, hova elébb maga juttatta, úgy Smith is használt ily kegyes csalást. Sok újabb kisebb felekezetnél súlyt fektetnek bizonyos látomások és kijelentésekre, melyek a kiválasztottakkal közöltetnek az isteni kegyelem által. Smith is látomások által jött rá, hogy New-Yorkban a Gomora-hegyben kőládák vannak elásva, melyek — Mózesre emlékeztető — aranytáblákat tartalmaznak, tele Írva szent okmányokkal. De kérdezhette volna valaki, hogyan kerültek e táblák Amerikába? Smith megtalálta erre is a feleletet. A kőládákban egy látnoki üvegre akadt, mely neki a régi idegen, titkos okmányok megértését lehetővé tette. Le is fordította és a „Mormon könyvben“ megismertette a világot mysteriosus tanrendszerével. Csodás dolgok vannak ezen könyvben megirva. A történettel és hagyománynyal homlokegyenes ellentétben azt olvassuk benne, hogy az izraeliták országuk elpusztulása után (722 Kr. e.) Lehi vezérlete alatt Amerikába vándoroltak. De az isteni végzet itt is elérte őket s tönkre jutottak. Utolsó prófétájuk — Mormon — tanait a nevezett táblákra irta és elásta, előre látván már a vallásos szocziálisztikus társaságot, mely tanain egykor alakulni fog s — rebus bene gestis — meghalt. Smith volt tehát Mormon végrendeletének végrehajtója. És szerencsés örökös volt, mert már rövid idő múlva hízeleghetett magának azzal, hogy számos hű követője van. Ha a kegyes csalások által félrevezetett szegény népet nézzük, nem támad-e önkénytelenül is bennünk azon gondolat, hogy a tiszta evangeliomi tan már anynyira elveszítette erejét, hogy a napnál világosabb tanítása s nemes egyszerűsége daczára immár érthetetlenné vált. Bizony ama kedélynek nagyon ferde nevelésűnek kell lennie, mely már az igét nem találja elégségesnek, de mindenféle fixirozott tévtanban keres kielégítést! Smith rajongását is sokan követték és hívek maradtak hozzá még akkor is, midőn már megtudták, hogy az egész „Mormon-könyv“ semmi más, mint egy történelmi regény, melyet különben nem is látott senki. Hívek maradtak Smithhez, mert mint praktikus szellem lelki táplálék mellett híveinek kenyeret is nyújtott, mi nagy vonzó erővel birt követőire. Missouriban a mormonok nem maradhattak sokáig. Elzárkozott- ságuk s mások iránti türelmetlenségök gyűlöletesekké tette őket szomszédjaik előtt s kénytelenítette ezen államot elhagyva Illinoisba vándorolni, hol egy nagyobb várost is alapítottak mint kitűnő tele-