Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-02-01 / 2. szám

36 Előfordul az úri ima Máté ev. VI. 9—13 és Lukács ev. XI. 1—4-ben. — Mindkét helyen más az alkalom, mely a „miatyánk“ előadását eredményezi. — Mindkét helyen majdnem ugyanazon szavakkal adatik elő, azonban Lukács tudósítása mégis sokkal rövidebb, mint Mátéé. — Lukácsnál ugyanis hiányzik a harmadik és a hetedik kérés valamint a doxologia is. — Ezen körülmény már most, hogy a miatyánk mindkét helyen, de nem egészen ugyanazon tartalommal adatik elő, azon vitás kérdésre szolgáltatott alkalmat: vájjon melyik tudósítás az eredeti? — A legtöbb exegeta felveszi, hogy Jézus mindkét alkalommal elmondta ezen imát, — mások szerint pedig kétszer nem adhatta elő azt, mert ha Jézus erre az imára tanította volna a tanítványokat már a hegyi beszédben, akkor a tanítvány kérdése Lukácsnál történetellenes volna. — Ha pedig ez nem történetellenes, akkor a hegyibeszédben mondott ima nem származhatott az Úrtól. Nem czélom kimutatni jelen soraimban, hogy melyik tudósítás az eredeti; de nem csüngve a holt betűkön, igyekezem inkább az ima igaz szellemét felfogni, tudván azt, hogy „a betű öl, s a lélek az, a mely megelevenít. A „miatyánk“ áll bevezetésből, (megszólítás: „7iÚt£q r'/.túv, ő ív to'ig otgavóíg) hét kérésből és befejezésből, (őrt oov ígtiv i) ßaoilsia stb.) Nézzük már most e részeket egyenként. A bevezetés: „ucaíg íjficov, 6 ív zőlg avgavoig“ „náieg : atyánk. — Isten atyánk; a testi, lelki életnek forrása; ő atyánk a Jézus Krisztus által, az ő atyja és a mi atyánk. Jézus által lett atyánkká, a mennyiben az üdvözítőben közli velünk megszentelő, bűnbocsátó kegyelmét. — Mint ilyen atyához, a szeretet atyjához fordul a keresztyén bizalomteljesen ö ív tóig ovgavolg — „a ki a mennyekben (lakozol).“ — Habár Isten mindenütt jelen van, kiváló székhelye mégis a menny. — Isten, mint ilyen, az emberi tökéletlenségnek felette áll, a legmagasabb tökéletességek egyedüli birtokosa, s mint ilyen mindenható is, amiért is teljesítheti alá­zatos kérésünket. Eddig terjed az ima bevezetése, vagyis az imádandó meg­szólítása. — Következik ezután a miatyánk második része, vagyis a hét kérés. — Ezen hét kérésben megpendittetnek az emberi szivnek mindazon húrjai, melyeknek az igazi vallás-erkölcsi élet harmóniájának megalkotásában szerepük lehet.'— Magát e részt már most közelebbről három alrészre oszthatjuk, úgy mint: — 1) három kérésre, melyek a szellemi javakra; 2) egy kérésre, mely a testi

Next

/
Oldalképek
Tartalom