Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

1540-ben erősítette meg bizonyos megszorításokkal (kivált a számra nézve, mely csak GO lehet), azonban 1543-ban véglegesen. A remi czéljara lelkek gondozása a kér. erényekben; a hit tova fejlesztése predikálások, tanítások stb. által, különösen a kereszténységen kivül. Ezzel meg van mondva, hogy mi volt a rend tulajdonképeni czélja s feladata, magában foglalva mindent, mit a kath. egyház s a pápaság érdeke s különösen akkori állása megkövetelt. Tulajdonkép tehát a pogányok megtérítése volt a feladat, mint a kik az egyház egyetemes jellegének csorbitói valának. Azonban rövid idő alatt belátták a jezsuiták, miszerint a kereszténységen belül is vannak a kath. egy­háznak ellenségei, még pedig sokkal veszedelmesebbek, mert ez annak lényegét, alapját, további létét fenyegette. El kell ösmernünk misze­rint a pogányok térítése körül is fáradoztak, de — fóózéljok most a protestantismus elleni küzdelem vala. E küzdelemben a jezsuiták­nak külső és belső körülmények kedveiének. Ügyes, szép, gazdag, tudományosan képzett emberek valának a rend tagjai. Egy társasága az embereknek, jobban mondva az angyaloknak, kiket Jes&iás ezen szavakkal jelezett: menjetek ti gyors és fürge angyalok. Egy társa­sága a PhÖnixeknek, kik a keresztény világnak egy új formát tudtak adni. Isteni bölcseség által lelkesített emberek, mely sokkal biztosabb, mint minden philosophia. Ezek saját szavai a jezsuitáknak. íme így szült az actio reactiót! A rend eleinte a maga egészében s részeiben a pápa fönnhatósága alá tartozott, azonban később kivonta magát, s önállóan intézke­dett, elannyira, hogy kivetett hálói még a pápát is hatalmába kerí­tették. Már maga Ignatius ellátta a rendet egyes kiváltságokkal s azon föltevésből indulva ki, hogy a rend tagjait nem az élettől el­vonni, de ellenkezőleg az élet minden viszonyaiba bele kell vonni, fölmentette sok időtrabló szerzetesi kötelmek alól (az askesist nem űzték a tulságig) a vigíliák, böjtölés alól, melyek a testet gyöngíték s a feladatok véghezvitelét neheziték. — Lényegében véve a rend mégis a kolduló szerzetek kategóriája alá tartozott; azonban a fent említett okoknál fogva különbözik attól s így a szerzetesi élet harmadik formáját képviselik s úgy tűnnek fel előttünk, mint a szerzetesi élet bevégzett, teljes alakjai. Midőn a jezsuiták a tanítás, nevelés ügyét kezükbe kerítették, minden idejüket e térre hordták össze és azt lehetett tapasztalni, hogy náluk egy félév alatt többet tanult az ifjú, mint másoknál két év alatt s magok a protestánsok is hozzájok küldték gyakorta gyerme­keiket. De^ nem csak az alsóbb iskolák jutottak kezükre, hanem a magasabb u. n. col legi um ok is. így a „collegium romanum“ 1551.

Next

/
Oldalképek
Tartalom